A Városháza-gate-ben játszott szerepe miatt Bajnai Gordon ismét a közbeszéd részévé vált. A Mediaworks Hírcentrum elemzése annak jár utána, hogy a volt kormányfőnek miért volt mindig is gondja a választói bizalom elnyerésével.
A Városháza-gate-ben játszott szerepe miatt Bajnai Gordon ismét a közbeszéd részévé vált, a háttérben szervezkedő üzletember lassan tizenhárom éve lett kormányfő, megválasztásának következő évfordulója pedig nagyjából egybe esik majd a következő választáséval – hívja fel a figyelmet a Mediaworks Hírcentrum elemzése.
Ugyanakkor Bajnai várhatóan 2022-ben sem méretteti meg magát. 2006 tavaszán még nem ismerhették őt a választók, 2009-ben választói felhatalmazás nélkül lett kormányfő, 2014-ben pedig még a sajátjai sem jelölték a baloldal listavezetőjének. Amikor aztán ugyanezen évben kétszer is képviselőnek választották, inkább gyorsan lemondott.
A Bajnai közéleti szerepét elemző cikk első részében mindezek nyomán arra hívják fel a figyelmet, a volt miniszterelnök nem a magyar választók bizalmára hajt, egészen máshonnan számít elismerésre.
A válságkezelő kormánynak nincs politikai ambíciója, csak szakmai”
– ezt maga Bajnai Gordon mondta 2009. április 14-én, azon a napon, amikor Magyarország legnagyobb politikai hatalommal járó tisztségére, azaz kormányfőnek választották. Gyurcsány Ferenc rendszerváltáskori barátja 2006 tavaszán lett az uniós pénzekért, azaz a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, később Gyurcsány önkormányzati és területfejlesztési, majd nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterré léptette elő. Miután lemondott, 2009-ben hosszas huzavona után ő követte Gyurcsányt a miniszterelnöki székben.
Bajnai még 2010 májusában, immár kormányfői leköszönése után is így nyilatkozott a Népszabadságnak: „Nem gondolom magam politikusnak. Politikus az, aki hivatásszerűen azzal foglalkozik, hogy a közhatalmat megszerezze és megtartsa. Én soha nem akartam sem megszerezni, sem megtartani a hatalmat. Nem vagyok párttag. A válságkezelésből fakadó sajátos attitűddel viseltem átmenetileg az ország egyik legfőbb politikai tisztségét. A feladatom lejárt, igyekszem a legnagyobb tisztességgel átadni az utódomnak."
Ugyanakkor 2009 júniusában, a Mozgó Világnak adott kormányfői interjújában még erről beszélt: „Azt gondolom, 2010-ben valamilyen mértékig meg fogják ítélni a kormányom működését is, még akkor is, ha sem én magam, sem kormányom szakértő tagjai nem indulnak a választásokon. Az igazi ítéletet a hitelezői kör, a nemzetközi pénzpiac mondja ki, mert az igazi tét mégiscsak az, sikerül-e Magyarországnak átvészelnie a válságot.”
Az elemzés szerint szembetűnő a kettős megfelelési kényszer:
vannak a politikusok, akikről a választás dönt, és van egy „igazi ítélet”, amelyet a nemzetközi pénzpiac mond ki.
Később képbe került egy harmadik szereplő az ítélkezők közül: visszatérő érv lett az átmeneti kormányzás méltatásaiban, hogy Obama amerikai elnök miként ismerte el a balliberális válságkormányzást.
Később kiderült, Bajnainak mégis vannak politikai ambíciói, csak hosszú távúak. Már 2010-es búcsúbeszédében gyakorlatilag programot hirdetett majdani visszatérésére: „Számunkra a reformkor jelesei mutatnak példát. Arra törekedtünk, hogy haza és haladás végre ne egymás rovására, hanem együtt, egymást erősítve legyenek érvényesíthetők. Haza és haladás, hagyományok és modernizáció, nemzet és demokrácia, verseny és együttműködés, Magyarország és Európa. Csupa »és«. Folytathatnám a sort, de ez most már az önök dolga.” A befejezés ugyan arra utalt, hogy Bajnai kormányfői távozásával a politikát is végleg elhagyja, de ehelyett hamarosan szervezkedésbe kezdett, és létrehozta a Haza és Haladás Alapítványt.
Aztán 2010 végén már arról írt a HVG, hogy kétmillió forint indulótőkével be is jegyezték a szervezetet, a felügyelőbizottságot Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vezette. Az alapítvány neve a rendszerváltást követő évtizedben egy MDF-közeli, konzervatív, jobboldali szervezetet takart, ám Bajnai később ugyanezzel a névvel mégis egy balliberális, progresszív, globalista társaságot hozott össze, írja a Magyar Nemzet.
Bajnai alapítványi kezdeményezéséről persze már jóval korábban, 2010. május 29-én hírt adott a Népszabadság. A lap megjegyezte, hogy „a közpolitikai alapítvány elsődleges célja és feladata a Bajnai-kormány örökségének gondozása és szükséges védelme”. A kurátorok között a volt kormányfő két kabinetfőnöke, Hegedűs Dóra és Szigetvári Viktor, illetve
Utóbbi két személy neve a nyilvánosságban ma is szorosan összekapcsolódik Bajnaiéval.
Mesterházy Attila akkori MSZP-elnök 2011 márciusában arról vallott Bajnai kapcsán, hogy „havonta egyszer együtt ebédelünk, és megbeszéljük, mit gondolunk a politikai folyamatokról itthon és külföldön”. Ugyanebben az évben a volt kormányfő huzamosabb időre az Egyesült Államokba távozott, előbb a New York-i Columbia Egyetemen oktatott vendégelőadóként, majd a Johns Hopkins Egyetemen tartott előadásokat az Európai Unióról és a közép-európai átalakulásokról. Az erről szóló közlemény mindemellett leszögezte: „Bajnai vendégelőadóként oktat majd a nemzetközi tanulmányok iskolájában, így évente négy alkalommal néhány napot tölt Washingtonban. Emellett részt vesz a Transzatlanti Kapcsolatok Központja munkájában, ahol José Maria Aznar volt spanyol miniszterelnök és John Bruton korábbi ír miniszterelnök is rendszeres vendégelőadó az »európai vezetők« program keretében.”
A Haza és Haladás Alapítvány 2011 májusában kezdte meg működését, írják. Bajnai az alapítvány bemutatásakor külön hangsúlyozta, a szervezet nem egy párt csírája. A Népszabadság viszont valamiért mégis úgy számolt be a fejleményről, hogy „Bajnai zászlót bontott”. A Haza és Haladás ugyanezen néven egy blogot is indított, amelyen az első bejegyzést Tordai Csaba alkotmányjogász az új alaptörvénynek szentelte. Érdekesség a mából visszanézve, írja a lap, hogy 2011 szeptemberében Ladányi Andor történész – amellett, hogy Bajnait javasolta kormányfőjelöltnek – olyan tervet adott elő, hogy az LMP összefoghatna a párttá alakuló Haza és Haladással és egy új liberális párttal. Ez a pártszövetség ugyan önálló listát indítana, de az MSZP-vel közös jelölteket állítana a következő, vagyis a 2014-es parlamenti választáson. 2012 ősze és 2014 tavasza között szinte szó szerint ez a forgatókönyv valósult meg.
Az elemzés készítői hozzátették: 2012 elején egyre hangosabbá vált a Bajnai-tábor, a volt kormányfő már az évkezdéskor aktivizálta magát, bement az ATV-be, és
miszerint neki kellene az országos elégedetlenség élére állnia, azaz nem miniszterelnöknek jelentkezett be. Az interjú apropója az volt, hogy a volt kormányfő írt egy Magyarország helyzetét értékelő bejegyzést alapítványa honlapján, amit nehéz volt nem jelölti bejelentkezésnek tekinteni.
A Haza és Haladás eközben komoly külföldi szponzorokat is szerzett magának. Mint azt akkoriban a polgári sajtó megírta, a Center for American Progress (CAP) nevű szervezet, Hillary Clinton hátországa lett Bajnaiék főszponzora, tehát lényegében külföldről kezdték pénzelni a volt kormányfő visszatérését.
A Haza és Haladás részletes támogatói listája végül 2013-ban látott napvilágot, és ebből kiderült, hogy a Soros György által is ötletgazdaként jegyzett, illetve pénzelt CAP 2011-ben és 2012-ben évente több mint kétszázezer eurót jutatott Bajnaiéknak, miközben a kisebb támogatók sorában megjelent az OTP és a Mol mellett Bojár Gábor, vagyis Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely egyik mostani fő támogatója is, tették hozzá.
De az alapítványi donorok között felbukkant a német Bertelsmann Alapítvány és a brit IPPR agytröszt is, írja a Magyar Nemzet. Az előbbi, német szervezet tulajdonolja közvetett módon az RTL magyarországi leányvállalatát.
Gansperger Gyula – aki Bajnai bevallása szerint a régi harcostársa – így fogalmazott egy nemrég nyilvánosságra került felvételen: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye
egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének.
Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem, ő az a miniszter, volt miniszter, akivel, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel, nyilván nem ilyen szinten, hogy a nem a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, tehát megvan ennek a rendszere.”
Nemcsak a vezető magyarországi televíziós csatornacsoportra, valamint a mögötte álló németországi alapítványra, és a fent említett, leginkább Soros György nevéhez köthető amerikai finanszírozási szálra számíthatott azonban Bajnai, ha külföldi kapcsolatokról volt szó, írják. 2014-ben már meghívást nyert a Bilderberg-csoport exkluzív, dániai tanácskozására. Az 1954 óta működő, zártkörű társaság tagjai jelenlegi és korábbi kormányfők, más politikusok, illetve világcégek vezetői, tudósok és médiaszemélyiségek. A hagyományosan befolyásos, ám annál titkosabb szeánszon történtekről a volt kormányfő is csak viccelődve számolt be a nyilvánosságnak, írja a Magyar Nemzet. 2015-ben és 2016-ban az addigra a politikából ismét kiszálló Bajnait már nem hívták meg a csoport találkozóira.
Visszatérve a 2014-es választás előtti időszakra: 2012 októberében baloldali értelmiségiek megalapították a Haza és Haladás Egyesületet, hogy ezzel előkészítsék Bajnai Gordon visszatérését, írják. Az alapítók között volt Bajnai mellett Balázs Péter volt külügyminiszter, Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere, Bitó László író-orvoskutató, Falus Ferenc későbbi főpolgármester-jelölt, Felcsuti Péter, a bankszövetségi volt elnöke, Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc volt tanácsadója és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Az egyesület később az Együtt néven megalapított Bajnai-párt háttérintézményeként működött, és ideális politikafinanszírozási csatornát biztosíthatott a kilétüket titkolni kívánó donorok számára.
Nem volt tehát meglepő, amikor 2015 januárjában végül
Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ismerte el a Magyar Nemzetnek akkoriban adott interjújában. A egyesület 2013-ban 440 millió forint támogatást kapott, hogy pontosan kik voltak az adományozók, nem tudjuk. Később ezt a bajnaista egyesületet – csakúgy mint a Milla Egyesületet – felszámolták, honlapjuk elérhetetlenné vált, írják.
Hozzátették: beszédes ugyanakkor a Haza és Haladás Alapítvány finanszírozása, melynek beszámolóiból kiderült, hogy ide közvetett módon szintén érkezett a választás előtti évben is Soros-pénz. Ugyanis a Bajnai-közeli szervezetet 2013-ban 115 millió forinttal támogatták, ebből 106 millió származott egy Soros-féle szervezettől, amely – ahogy azt korábban említték – 2011-ben és 2012-ben mintegy 110 millió forintot adott a volt kormányfőnek és csapatának.
A napokban nyilvánosságot látott Gansperger-felvételek Bajnai médiakapcsolatait is tárgyalják. A 2013-ban,
Bajnai korábban Wallis-vezérként az Indexhez is kötődhetett. 2009-ben, az Index 10. születésnapjakor a ma már a 444-et vezető Uj Péter akkkori főszerkesztő a Figyelőnek adott interjút, és arra a kérdésre, hogy Bajnait meghívták-e a jubileumi bulira, elmondta: „Hülye egy helyzet. Miniszterelnökként eszünk ágában sem lett volna meghívni, de korábbi tulajként meg nem illett volna kihagyni. Ez a kellemetlen kérdés azonban megoldódott. Hívtuk, de üzente, hogy nem jön.” Ugyanekkor a következőképpen jellemezte Bajnait: „Mindig az volt a benyomásom róla, hogy igazi technokrata szakember, professzionális üzleti katona, zsoldos.”
A Magyar Nemzet megírta: Bajnai professzionalitása ide vagy oda, mégis Mesterházy Attila lett 2014-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A volt kormányfő tulajdonképpen 2012 őszi fellépésétől zuhanórepülésbe kezdett, és a következő másfél év ismét bebizonyította, a nyilvános szereplés, a politikusi pálya,
Bár 2014 áprilisában előbb magyar parlamenti helyet, majd 2014 májusában az Együtt–PM listavezetőjeként brüsszeli mandátumot is nyert, ezekről szinte azonnal le is mondott.
2014. június 5-én már arról írt a Népszabadság, hogy „a háttérbe vonulását készíti elő Bajnai Gordon”. A volt kormányfő Együtt nevű pártja éléről is hamarosan távozott, majd szeptember 3-án arról számolt be a vezető balliberális napilap, hogy „egy infrastrukturális befektetésre szakosodott alapkezelő, a franciaországi székhelyű Meridiam-csoport ügyvezető igazgatójává nevezték ki Bajnai Gordont. Az Együtt–PM szövetség korábbi vezetője így ideje nagy részét külföldön tölti majd”. A Meridiamnél végzett munkából Bajnai családi okokra hivatkozva 2017 elején távozott, de még ugyanebben az esztendőben a Campbell Lutyens nevű, globális gazdasági vállalkozás nemzetközi tanácsadói testületének vezetője lett. A volt magyar miniszterelnök egyébként már 2011 óta a cég tanácsadói testületének tagja volt, írják.
Bajnai tagad, szerinte bűncselekményt követtek el ellene
A volt kormányfő 2022 novemberében egy Facebook-bejegyzésben rágalomhadjáratot emlegetett az Anonymus-felvételek kapcsán, és egy rendőrségi nyomozást felfüggesztő határozatra hivatkozva azt írta, bűncselekményt követtek el sérelmükre.
Nyitókép: Facebook
Bár az volt a hivatalos álláspont, hogy többet nem lesz ilyen, a Jobbik-Konzervatívok most mégis számos területen a DK jelöltjeit támogatják.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a Tisza párt alelnöke „abban is hazudott, hogy ők gyűjtötték össze elsőként az aláírásokat”.
Ez az álmoskönyvek szerint nem jót jelent.
„A kormányzásuk alatt is mindent megtettek, hogy elvegyenek bármit az országtól, az emberektől, de sok év ellenzékiségéből is lett ez a programjuk” – emlékeztetett a Fidesz frakcióvezetője.
Világhírű tudósok 650 vezetőt vizsgáltak.
Szándékosan szervezte a templomi menet útjába megmozdulását Magyar Péter, aki szidalmazta az Európai Borlovagrend menetét.
A 61 éves sofőrt a sávlezárások és a terelések zavarhatták meg.
