Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem, ő az a miniszter, volt miniszter, akivel, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel, nyilván nem ilyen szinten, hogy a nem a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, tehát megvan ennek a rendszere.”
Meghívás a Bilderberg-csoporthoz
Nemcsak a vezető magyarországi televíziós csatornacsoportra, valamint a mögötte álló németországi alapítványra, és a fent említett, leginkább Soros György nevéhez köthető amerikai finanszírozási szálra számíthatott azonban Bajnai, ha külföldi kapcsolatokról volt szó, írják. 2014-ben már meghívást nyert a Bilderberg-csoport exkluzív, dániai tanácskozására. Az 1954 óta működő, zártkörű társaság tagjai jelenlegi és korábbi kormányfők, más politikusok, illetve világcégek vezetői, tudósok és médiaszemélyiségek. A hagyományosan befolyásos, ám annál titkosabb szeánszon történtekről a volt kormányfő is csak viccelődve számolt be a nyilvánosságnak, írja a Magyar Nemzet. 2015-ben és 2016-ban az addigra a politikából ismét kiszálló Bajnait már nem hívták meg a csoport találkozóira.
A direkt politikafinanszírozás
Visszatérve a 2014-es választás előtti időszakra: 2012 októberében baloldali értelmiségiek megalapították a Haza és Haladás Egyesületet, hogy ezzel előkészítsék Bajnai Gordon visszatérését, írják. Az alapítók között volt Bajnai mellett Balázs Péter volt külügyminiszter, Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere, Bitó László író-orvoskutató, Falus Ferenc későbbi főpolgármester-jelölt, Felcsuti Péter, a bankszövetségi volt elnöke, Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc volt tanácsadója és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Az egyesület később az Együtt néven megalapított Bajnai-párt háttérintézményeként működött, és ideális politikafinanszírozási csatornát biztosíthatott a kilétüket titkolni kívánó donorok számára.
Nem volt tehát meglepő, amikor 2015 januárjában végül
kiderült, Soros György is támogatta a Haza és Haladás Egyesületet.
Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ismerte el a Magyar Nemzetnek akkoriban adott interjújában. A egyesület 2013-ban 440 millió forint támogatást kapott, hogy pontosan kik voltak az adományozók, nem tudjuk. Később ezt a bajnaista egyesületet – csakúgy mint a Milla Egyesületet – felszámolták, honlapjuk elérhetetlenné vált, írják.
Hozzátették: beszédes ugyanakkor a Haza és Haladás Alapítvány finanszírozása, melynek beszámolóiból kiderült, hogy ide közvetett módon szintén érkezett a választás előtti évben is Soros-pénz. Ugyanis a Bajnai-közeli szervezetet 2013-ban 115 millió forinttal támogatták, ebből 106 millió származott egy Soros-féle szervezettől, amely – ahogy azt korábban említték – 2011-ben és 2012-ben mintegy 110 millió forintot adott a volt kormányfőnek és csapatának.
Külföldről guruló médiaeurók
A napokban nyilvánosságot látott Gansperger-felvételek Bajnai médiakapcsolatait is tárgyalják. A 2013-ban,
Bajnai kormányfőjelölti kampánya idején létrehozott 444.hu és a Magyar Narancs Soros Györggyel való pénzügyi kapcsolata régóta ismert.
Bajnai korábban Wallis-vezérként az Indexhez is kötődhetett. 2009-ben, az Index 10. születésnapjakor a ma már a 444-et vezető Uj Péter akkkori főszerkesztő a Figyelőnek adott interjút, és arra a kérdésre, hogy Bajnait meghívták-e a jubileumi bulira, elmondta: „Hülye egy helyzet. Miniszterelnökként eszünk ágában sem lett volna meghívni, de korábbi tulajként meg nem illett volna kihagyni. Ez a kellemetlen kérdés azonban megoldódott. Hívtuk, de üzente, hogy nem jön.” Ugyanekkor a következőképpen jellemezte Bajnait: „Mindig az volt a benyomásom róla, hogy igazi technokrata szakember, professzionális üzleti katona, zsoldos.”
Bukás 2014-ben, visszavonulás, újabb külföldi megbízás
A Magyar Nemzet megírta: Bajnai professzionalitása ide vagy oda, mégis Mesterházy Attila lett 2014-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A volt kormányfő tulajdonképpen 2012 őszi fellépésétől zuhanórepülésbe kezdett, és a következő másfél év ismét bebizonyította, a nyilvános szereplés, a politikusi pálya,
a demokratikus legitimációszerzés nem az erőssége.
Bár 2014 áprilisában előbb magyar parlamenti helyet, majd 2014 májusában az Együtt–PM listavezetőjeként brüsszeli mandátumot is nyert, ezekről szinte azonnal le is mondott.
2014. június 5-én már arról írt a Népszabadság, hogy „a háttérbe vonulását készíti elő Bajnai Gordon”. A volt kormányfő Együtt nevű pártja éléről is hamarosan távozott, majd szeptember 3-án arról számolt be a vezető balliberális napilap, hogy „egy infrastrukturális befektetésre szakosodott alapkezelő, a franciaországi székhelyű Meridiam-csoport ügyvezető igazgatójává nevezték ki Bajnai Gordont. Az Együtt–PM szövetség korábbi vezetője így ideje nagy részét külföldön tölti majd”. A Meridiamnél végzett munkából Bajnai családi okokra hivatkozva 2017 elején távozott, de még ugyanebben az esztendőben a Campbell Lutyens nevű, globális gazdasági vállalkozás nemzetközi tanácsadói testületének vezetője lett. A volt magyar miniszterelnök egyébként már 2011 óta a cég tanácsadói testületének tagja volt, írják.
Bajnai tagad, szerinte bűncselekményt követtek el ellene
A volt kormányfő 2022 novemberében egy Facebook-bejegyzésben rágalomhadjáratot emlegetett az Anonymus-felvételek kapcsán, és egy rendőrségi nyomozást felfüggesztő határozatra hivatkozva azt írta, bűncselekményt követtek el sérelmükre.
Nyitókép: Facebook