Transparency: Most nincs mit keresgélni Karácsonyéknál

Amint arról a portálunk több ízben beszámolt, a Városháza privatizációjának ügyébe keveredő főpolgármester és támogatói költhették messze a legtöbbet a kormányfőjelölti kampányra. Karácsony egykori ellenfele, jelenlegi baloldali miniszterelnök-aspiráns Márki-Zay Péter 500 millió forintos büdzsét emlegetett, de a Mandiner kalkulációi szerint is több százmilliós tételről van szó, amit egy, az MSZP volt kommunikációs igazgató által megkérdezett politikai tanácsadó szerint nem azért tettek bele a városvezető kampányába, hogy utána visszalépjen.

Amit tudunk: a Párbeszéd társelnöke által létrehívott Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület, az ugyancsak általa gründolt Mindenki Budapestért Egyesület, Budapest Főváros Önkormányzata és a pártja 2019. április 15. és 2021. október 11. között majd 145 milliót költött el a Facebook-oldalán, amelyből csupán az ellenzéki miniszterelnök-jelölti kampányra ment 114 millió. A közösségi oldal mellett a Google adatai szerint is a Kilencvenkilenc Mozgalom dominált a Karácsony-féle hirdetéseknél: július óta bő 26 milliót költöttek.

Ami viszont még mindig nem átlátható – holott a baloldal nem egyszer tűzte zászlajára a transzparens politikacsinálást –, az Budapest első emberének virtuális téren kívüli kampányköltése, ideértve az óriásplakátokat, szórólapanyagokat, a gyártási és nyomdai költségeket, valamint az outdoor és mozgósítási kampányokat. A Magyar Hang a Nem adjuk a jövőnket! elnevezésű akció nyomán arról értesült: a főpolgármester hátudvara 25 milliót fizetett hétszáz óriásplakátért, háromszáz City Lightért, illetve ezer B1-es poszterért. Csakhogy ez a lapunk által megkérdezett szakértő szerint ez az összeg igen alábecsült összeg lehet. Csupán az óriásplakátok átlagos piaci ára 80 ezer forint, ez hétszáz billboardra vetítve nem 25, inkább 56 millió, és ebbe a további tételek nincsenek bekalkulálva.

A Mandiner több alkalommal fordult az érintettekhez, hogy megtudja a pontos számokat; hogy felfedje a Kilencvenkilenc Mozgalom mögött álló támogatókat; hogy érdeklődjön afelől, a Karácsonyt támogató szervezet támogatni fogja-e Márki-Zayt. Értékelhető választ azonban csak egyszer kaptunk. „A kampányköltéseket a törvényben előírt határidőig nyilvánosságra hozzuk, a jövő héten a 99 Mozgalom költései a mozgalom honlapján – szintén a jogszabályoknak előírtaknak megfelelően – nyilvánosak lesznek” – írta október 14-én a Fővárosi Önkormányzat munkatársa, ám a számok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.

Transparency: El kell fogadni, hogy a politika pénzbe kerül

Ugyancsak kérdéseket juttatunk el a Transparency International Magyarországhoz (TI HU), hogy megtudjuk: miként vélekednek a fentebb vázolt átláthatatlansági dilemmákhoz; mit gondolnak arról, hogy pártközpontban cseng ki a magát civil szervezetként aposztrofáló Kilencvenkilenc Mozgalom telefonszáma; miként lehetne az előválasztás folyamatát még transzparensebbé tenni; s hogy terveznek-e az ügyben kutatásokat, tanulmányokat készíteni, ahogy azt a kormánypártok költekezése meg szokták tenni. (Mint lentebb olvashatják, most sem tettek másképp.) Konkrét válaszokat egyébként nem kaptunk.

A brüsszeli, valamint Soros Györgyhöz köthető forrásokból is ténykedő szervezet azt írta: „Az előválasztás folyamatára, mint ahogy minden, a hivatalos kampányidőszakon kívül eső politikai, közéleti tevékenységre

Jelezték, bár a jelenlegi törvényi előírások alapján mind a parlamenti, mind az önkormányzati és európai parlamenti voksolások esetében meg van szabva, hogy a megmérettetésen induló jelöltekre, politikai pártokra milyen szabályok érvényesek, a kampányköltésekre vonatkozó szabályokat a parlamenti választások esetében külön jogszabály rendezi; kutatásaik alapján a kampányköltekezések rendre meghaladhatták az előírásokban foglalt maximális kereteket. Utaltak például 2020-as borsodi időközi választásokra, amely után az Állami Számvevőszék (Ász) megállapította: a Fidesz-KDNP győztes jelöltje, Koncz Zsófia többet költött a törvényi keretnél.

A baloldali kampányköltekezésekhez visszatérve a TI HU egy Telex-cikkre hivatkozott, amelynek egyik állítása az volt, hogy a nagyobbik kormánypárt másfélszer annyi pénzt használt fel a közösségi médiában, mint Karácsony és a mögötte álló Kilencvenkilenc Mozgalom. Ahogy a hivatkozott írás sem kalkulált a jobboldali véleményformálók hirdetéseivel, úgy a szervezet sem tért ki válaszában a baloldali álláspontok felnagyítását célzó aloldalak költekezésével. Igaz, Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója a Szabad Európának korábban megemlítette: a harmadik fél (mint amilyen a Kilencvenkilenc Mozgalom is) által történő kampányolással meg lehet kerülni a választási, kampányfinanszírozási törvényt, mivel a hatályos jogszabályok szerint külföldi állampolgár, gazdasági társaság nem támogathat pártot – mozgalmat viszont igen.

A Transparency egyébiránt rendkívül sikeresnek tartja a magyarországi előválasztást mint új politikai formát. „Amennyiben magát az előválasztást a későbbiekben is bevetik a legmegfelelőbb jelöltek megtalálására és kiválasztására, abban az esetben úgy véljük, hogy pontos jogi kereteket kell kidolgozni és alkalmazni annak érdekében, hogy az előválasztási kampány során elköltött százmilliós, vagy akár milliárdos hirdetési költségvetésre egyértelmű szabályok vonatkozzanak” – értékeltek Facebook-bejegyzésükben.

Nyitókép: Facebook