Szijjártó: Az európai autóipar zászlóshajója vagyunk

A nemzetközi tőke már egyáltalán nem „összeszerelő üzemként” tekint Magyarországra, ahogy azt egyesek láttatni szeretnék. Ezt az is bizonyítja, hogy a multinacionális vállalatok sorra hozzák létre a magas hozzáadott értékkel bíró, kutatás-fejlesztésre alapuló egységeiket az országban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a mérés- és irányítás-automatizálás terén piacvezető, amerikai National Instruments húsz éves magyarországi jelenlétének alkalmából rendezett ünnepségen vett részt Debrecenben.

Először a koronavírus-járvány jelentette kihívásokról beszélt. Kiemelte, hogy tavaly globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, 42 százalékkal visszaestek a beruházások és 5 százalékkal csökkent a világkereskedelem volumene. Szavai szerint miközben a nemzetközi hírek szinte csak bezáró gyárakról, tömeges munkanélküliségről szóltak, Magyarországon foglalkoztatási, negyedéves gazdasági növekedési és beruházási rekordot is sikerült dönteni. „Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a legnagyobb, itt nálunk működő vállalatok is bíztak bennünk, lojálisak maradtak Magyarországhoz, és kihasználva Európa egyik legjobb beruházási környezetét, betartva a velünk kötött megállapodásokat, itt maradtak, sőt folyamatosan fejlesztették kapacitásaikat” – hangsúlyozta.

– mondta.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az amerikai cégek jelentik a második legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, a közvetlen külföldi beruházások (FDI) 10 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. Mintegy 1700 amerikai tulajdonosi hátterű vállalat több mint 100 ezer magyar embernek ad munkát. Leszögezte: soha nem látott magasságokban van a kétoldalú kereskedelmi forgalom, annak értéke az idei év első nyolc hónapjában 24 százalékkal emelkedett, s az Egyesült Államok Magyarország első számú exportpiaca az Európai Unión kívül. Hozzátette, hogy bár 2020-ban a legnagyobb értékben kínai cégek fektettek be hazánkban, a legtöbb munkahelyet az amerikai beruházók teremtették. Végezetül arról is beszámolt, hogy a magyar elektronikai ipari ágazat tavaly 9,5 százalékos növekedést mutatott fel, és idén eddig 26 százalékkal nőtt.

Szijjártó szerint Magyarország az európai ipar egyik zászlóshajója

Magyarország az európai autóipar egyik zászlóshajója, így továbbra is nagy számban érkeznek mind a nagy autóipari vállalatok, mind az őket kiszolgáló beszállító cégek – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Chervon Auto kínai járműipari vállalat új beruházásának alapkőletételén vett részt Miskolcon, ahol az első fázisban 17,5 milliárd forint értékben létesül gyártócsarnok, amelyhez az állam 5,3 milliárd forint támogatást nyújt, ezzel pedig 138 új munkahely jön létre a városban. A termelés a jövő év második felében indulhat el, ami mellett kutatás-fejlesztési tevékenységet is fognak folytatni az új üzemben.

A Chervon Auto első, Kínán kívüli zöldmezős beruházását hajtja végre Miskolcon, ahol járműipari fém alkatrészeket fog gyártani, kezdetben évi kétmillió darabszámú kapacitással. Ez megkönnyíti az európai partnerek kiszolgálását, ami a remények szerint további fejlesztéseket alapoz meg Magyarországon, amely így a nemzetközi terjeszkedés kiindulópontja lehet. A miniszter kijelentette, hogy bár az autóipar forradalmi megújuláson megy keresztül, a cég a hagyományos és az elektromos meghajtáshoz is a legmagasabb technológiai színvonalú alkatrészeket fogja tudni szolgáltatni. „Mivel Magyarország mindkét ligában játszik (...), fontos, hogy ilyen, két funkciót ellátni képes beszállító céggel gazdagodunk” – fogalmazott. Beszédében Szijjártó Péter leszögezte:

Kitért arra is, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok a koronavírus-járvány alatt csak tovább erősödtek. A kereskedelmi forgalom értéke az idei év első nyolc hónapjában 21 százalékkal nőtt, s augusztus végére meghaladta a 8 milliárd dollárt. Ez pedig szerinte nagyban hozzájárult a magyar gazdaság gyors újraindulásához és növekedéséhez. Végezetül arról számolt be, hogy Északkelet-Magyarország mára a gazdasági növekedés egyik motorjává vált.

A kormány 2014 óta 49 vállalat beruházását támogatta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ezek a cégek több mint 1000 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket, amelyek nyomán 5500 új munkahely jött létre – húzta alá.

Szijjártó: Siker a keleti nyitás

Egyértelmű sikertörténetnek bizonyult a kormány keleti nyitás stratégiája, ami abból is látszik, hogy mára Magyarország lett a kínai vállalatok első számú beruházási célpontja Közép-Európában – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a S.E.G.A. Hungary Kft. járműipari vállalat szirmabesenyői gyártócsarnokának átadóján vett részt, amelyen egy új kutatás-fejlesztési projektet is bejelentettek. A kínai érdekeltségű cég a Miskolchoz közeli településen hozza létre legnagyobb európai üzemét, ahol a legkorszerűbb indítómotorokat és generátorokat állítja majd elő. Az állam 1,3 milliárd forint támogatást nyújt az összesen 4,5 milliárd forintos beruházási programhoz, amelynek nyomán 40 újabb mérnököt vesz fel a társaság, amellett, hogy megőrzi jelenlegi 1426 munkavállalóját.

Beszédében a miniszter rámutatott: az elmúlt 10-15 év nagy változásokat hozott a világgazdaságban, és ezt a folyamatot még fel is gyorsította a koronavírus-járvány, illetve az azt kísérő gazdasági válság. „Globálisan minden iparágban átalakulnak az erőviszonyok. Az új világgazdasági korszak kezdete rendkívül éles versennyel jön el, amely a gazdasági kapacitások világszintű újraelosztásáért zajlik” – mondta. Hangsúlyozta, hogy újrarendeződés alatt áll a viszonyrendszer Kelet és Nyugat között. Szerinte ezt jól mutatja, hogy míg 2007-ben a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, a tavalyi „fekete évben” ez az arány teljesen megfordult: a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 30 százalékosra csökkent. Kitért arra is, hogy pénzügyi források tekintetében a keleti világ versenyképessé vált, s eközben a technológiai lemaradását is ledolgozta, a rendelkezésre álló munkaerőt illetően pedig mindig is a Nyugat előtt járt. Aláhúzta: 2007 és 2020 között a keleti országok megduplázták saját gazdasági teljesítményüket, és mára a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete is ebben a térség található.

Szijjártó Péter „egyértelmű sikertörténetnek” nevezte a keleti nyitás stratégiáját, és közölte, hogy Magyarországon 2019-ben Dél-Korea, majd 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó, idén pedig egyelőre verseny van a két ország között.

Ebből Magyarország, a magyar gazdaság és a magyar emberek is sokat profitálhattak és profitálhatnak” – jelentette ki. „Mi azt csináljuk, amit mondunk. Ellentétben azokkal a nyugat-európai országokkal, amelyekkel rendszerint versenyzünk ezen beruházásokért, de ők a kommunikációs szinten kicsit más álláspontot képviselnek, mint a valóságban” – tette hozzá. Ezután kiemelte, hogy Kína Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom az idei év első nyolc hónapjában 21 százalékkal nőtt.

Végezetül arról is beszámolt, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopát továbbra is az autóipar jelenti, ez a szektor adja a teljes feldolgozóipari kibocsátás 30 százalékát. Mint mondta, az iparág a globális nehézségek ellenére jól teljesít, idén szeptember végére 7100 milliárd forint termelési értéket állított elő, s jelenleg 155 ezer embernek ad munkát, miközben exporthányada 90 százalékos. „A világ autóipara forradalmi megújuláson megy keresztül, aminek a tempóját keletről diktálják” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy alapvető érdeke Magyarországnak ezen vállalatokat hazánkba csábítani.

(MTI, fotó: MTI/Vajda János)