Szijjártó szerint a magyar gazdaság másfél év alatt újra növekedési pályára állt

Magyarországnak a 2008-as gazdasági világválság után öt évre volt szüksége a növekedési pálya ismételt eléréséhez, ezzel szemben most másfél évvel a koronavírus megjelenését követően sikerült elérni a járvány előtti szintet – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint.

A tárcavezető a Business Services Hungary 2021 konferencián kijelentette, ahhoz, hogy a gazdasági teljesítmény már idén nyárra elérhesse a pandémia előtti szintet, a kormánynak szövetségeseket kellett keresnie, akik a nehéz időszakban is készek voltak kapacitásbővítéseket végrehajtani. Rámutatott, hogy a 2008-2009-es recesszió során az akkori kormány a segélyezésre és hitelfelvételekre helyezte a hangsúlyt. Míg a mostani vezetés a múlt hibáiból tanulva az egészség megóvása mellett a munkahelyek megvédésére összepontosított. Akkor öt, ezúttal viszont csak másfél évre volt szükség a gazdasági növekedési pálya ismételt eléréséhez – emelte ki. Ennek kapcsán leszögezte, hogy jelenleg a gazdasági kapacitások újraelosztása zajlik, és akik képesek voltak fejlesztésekre, azok az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozhatnak.

Szijjártó Péter szerint a nemzetgazdaság erejét tükrözi, hogy az utóbbi két évben Magyarországon foglalkoztatási, beruházási és negyedéves gazdasági növekedési csúcsok dőltek. Az idei második negyedévben rekordmagas, 18 százalékos, a harmadik negyedévben pedig 6 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést sikerült elérni. Utóbbi a valaha regisztrált második legmagasabb érték. Továbbá arról is beszámolt, hogy

s az ágazat egyre fontosabb szerepet játszik hazánk gazdaságában, jelentősen hozzájárulva annak dimenzióváltásához. Hozzátette: a kormány készen áll további 4 százalékkal csökkenteni a munkáltatókat terhelő adókat.

Friss adatok szerint 156 üzleti szolgáltatóközpont működik ma Magyarországon, amelyek több mint 70 ezer embernek adnak munkát. Ez 50 százalékos növekedést jelent öt éven belül. A szektornak fontos szerepe van a helyi fiatalok megtartásában, illetve a külföldön élők hazacsábításában is. A miniszter az ágazat földrajzi diverzifikációját méltatta, rámutatva, hogy Budapesten kívül is sokan dolgoznak a szektorban. Például Debrecenben 4500-an, Székesfehérváron 3600-an, Szegeden és Miskolon 1400-an, Pécsen pedig 1250-en. Emellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a magyarországi üzleti szolgáltatóközpontok 40 százaléka globálisan nyújt szolgáltatásokat. Kitért arra is, hogy egyes magyar külképviseletek ezen vállalatokkal közösen ismét eseménysorozatot rendeznek a külföldön élő magyar szakemberek hazacsábításának céljával.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar befektetésösztönzési rendszernek fontos szerepe van az üzleti szolgáltatószektor gyors fejlődésében. Elmondta, hogy ennek nyomán 2019-ben minden korábbinál több (14) beruházásról született döntés, amelyek 2500 új munkahely létrejöttét eredményezték. A lendület tavaly is fennmaradt, akkor kilenc fejlesztésről határoztak, így támogatva 2000 új munkahely létrehozását. És szerinte a jövőbeli kilátások is kedvezők, mivel jelenleg is öt projekt előkészítése zajlik.

A konferenciát a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szervezte. A rendezvényen az idei „Center of Excellence” díjat a Diageo Üzletviteli Szolgáltatások Zrt. ügyvezető igazgatójának, Pais Mónikának adták át. A „Best in Educational Cooperation” díjat Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR-vezetője kapta. A „Manager of the Year” díjat pedig Alex Laffan, a Tesco Business Services igazgatója vehette át.

(MTI, fotó: MTI/Máthé Zoltán)