Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egy Fleck Zoltán által vezetett testületre bízná a „közjogi átmenet” rendezését.
Márki-Zay Péter adott online interjút Gulyás Márton Partizán című műsorának. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje brüsszeli látogatásával kapcsolatban elmondta: először egy bizalmas beszélgetésen vett részt Manfred Weberrel, majd több néppárti képviselővel is találkozott, akiknek kifejtette:
2022-ben lesz végleges a közös lista
A belpolitikára rátérve elmondta: hamarosan országjáró körútra indul, és tervezi, hogy az elkövetkezendő hat hónapban meglátogatja mind a 106 egyéni választókerületet. A közös ellenzéki listaállítással kapcsolatban arról beszélt: folynak a tárgyalások, de egyelőre
A lista véleménye szerint már csak 2022-ben lesz végleges és nyilvános. A közös programmal kapcsolatban hangsúlyozta: a legtöbb szakterületen még az idén megnevezik a főbb csapásirányokat. Sok elem már ismert, ezek közül az euró bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást emelte ki, amikben már egyértelmű konszenzus alakult ki az ellenzéki pártok között – szerinte.
A kormány intézkedései szerinte fenntarthatatlanok
Márki-Zay Péter beszélt a benzin hatósági árának bevezetéséről is. „Nyilván nem fogom ezt kritizálni egy ilyen helyzetben” – mondta. Megjegyezte azt is, hogy szerinte a rezsicsökkentéshez hasonlóan, ebben az esetben sem a kormány viseli az áldozatokat, hanem más, piaci szereplőkre tolja azt, amely hosszú távon fenntarthatatlan. Szerinte a jövőben megkerülhetetlen lesz majd az adóemelés, ugyanis a világpiaci árakat szerinte nem lehet megállítani a határon.
Gulyás Márton megkérdezte Márki-Zayt a rezsicsökkentéshez való viszonyáról. Ismert: korábban a hódmezővásárhelyi polgármester úgy érvelt, mindenki fogyasszon kevesebb gázt, áramot és villanyt, mert így lehet csökkenteni a rezsit.
„Nem változott az álláspontom, de soha nem mondtam eddig sem, hogy a rezsicsökkentést bárki meg akarná szüntetni vagy fel akarná forgatni, a Fidesz saját maga valószínűleg rákényszerül erre, mert ez teljesen tarthatatlan” – jelentette ki Márki-Zay (Aki tudja értelmezni ezt a mondatot, írja meg kommentben!).
Végül kérdezték Márki-Zayt a szakértői testületének összetételéről is. Bojár Gábor, Bod Péter Ákos, Steinmetz Ádám, és Király Júlia mellett egy meglepő nevet is említett az ellenzéki miniszterelnök-jelölt: Fleck Zoltán.
„Ő ugyanis már felállította azt a közjogi tanácsadó-testületet, amelynek elsődleges célja az, hogy javaslatot tegyen az alkotmányra, illetve a közjogi átmenetet rendezze” – ismertette Márki-Zay.
Ismert: Fleck professzor, aki egyébként a Soros György támogatásával túlélő Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársa is, a Hírklikknek tavaly július 18-án úgy fogalmazott: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.”
Nyitókép: Youtube
Az Európai Bizottság úgy vélte, jó ötlet lesz megmutatni Európának, hogy a gonosz Elon Musk platformján, az X-en kívül van más alternatíva. Létre is hozták az oldalt – amelyre két év alatt mindössze negyvenen regisztráltak. Az égést Brüsszelben sikerként kommunikálták, majd gyorsan lehúzták a rolót.
Gyöngyösi Márton azon húzta fel magát, hogy a listavezetőjük nem mutatkozhat be a műsorban.
Íme Brüsszel titkos képlete.
A világ súlypontja folyamatosan megy kelet felé. Ez van, nem lehet ezzel mit kezdeni.
Önkritikusan nyilatkozott a német kereszténydemokraták elnöke. Beismerte, hogy anno elegük lett az Egyesült Királyság speciális helyzetéből, mentességeiből.
Merész ígéretet tett a lengyel kormányfő.
Ukrajna uniós csatlakozásáról is szó esett.
Pedig „egy politikai pártnak a választásokon el kell indulnia” – érvelt Kunhalmi Ágnesék pártja.
