Itt a Mandiner új, a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata, a LikeFight. Így szerepeltek a pártok, a politikusok, a véleményvezérek és a politikai mémoldalak októberben a Facebookon.
Kereki Gergő írása
***
A közélet és a politika egyik legfontosabb terepévé a közösségi média vált: itt zajlanak a viták, itt lehet elérni a bizonytalanokat, itt terjed leggyorsabban az információ. A politika számára ez harctér, Magyarországon pedig a Facebook a legfontosabb harcmező. A közéleti szereplőknek így elemi érdeke, hogy jelen legyenek ott, ahol a választóik az idejük egyre nagyobb részét eltöltik.
A Mandiner arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, mekkora szeletet tudnak maguknak kihasítani a pártok, a politikusok, a véleményvezérek és a mémoldalak abból a figyelemből, amit a választók a közösségi médiában töltenek. A szereplők eredményességét interakciószámok (like, komment, megosztás) és videómegtekintések alapján mérjük. Az adatok pontosak, azokat közösségi média elemző rendszerek segítségével gyűjtöttük, ellenőriztük.
Ez itt
a LikeFight, a Mandiner új, a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata.
Első elemzésünkben az aktuális politikai szezon nyitányát, október hónapot dolgoztuk fel. Október mind a jobboldal, mind a baloldal számára fontos volt, a baloldali előválasztással, majd később az október 23-i rendezvényekkel mindkét oldal megmutatta, mire képes az online térben. Nézzük az eredményeket!
Vezető politikusok harca
Elsőként azt vizsgáltuk, mekkora aktivitást váltottak ki a jobboldali és a baloldali vezető politikusok.
Az összesített interakciószámokból látható, hogy
októberben nagyon éles versenyben a Fidesz politikusai több interakciót tudtak szerezni,
mint a baloldali politikusok, de ebben Orbán Viktor Facebook-oldalának kritikus szerepe volt. A Fidesznek látványosan erősebb az élmezőnye, de a 4. hely (Kocsis Máté) után nagy leszakadás érzékelhető. A baloldalnak gyengébb az élmezőnye, viszont a politikusaik sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak a közösségi médiában.
Az adatokból jól látható, hiába vált világossá a baloldali miniszterelnök-jelölt személye, hiába tisztultak le a frontvonalak, Márki-Zay Péter nem igazán tudott profitálni jelöltségéből és a balliberális média által biztosított reklámból sem. A netes számok egyelőre nem igazolják a Telex, a 444, a HVG és a 24.hu által épített narratíva megalapozottságát, miszerint Márki-Zay új, jobboldali szavazókkal egészíti majd ki a baloldali tábort. Az látszik, hogy Márki-Zay Péternek nincs átütő erejű bázisa a neten, követőtábora nem nyúlik át a lövészárkokon, sőt, még a baloldalnak is csupán csak egy részét tudja lefedni (októberben Dobrev Klára, de még az előválasztás első fordulójában kieső Jakab Péter is látványosabb eredményeket ért el nála).
Márki-Zay Péter számára az október az elemelkedés hónapja kellett volna legyen, ehhez képest távolról sincs egy kategóriában Orbán Viktorral.
Pártok harca
2022-ben a magyarok nem csupán politikusokra, hanem pártokra is fognak szavazni, ezért összehasonlítottuk a pártok oldalainak interakcióit is.
Az interakciószámokból az látható, hogy októberben a Fidesz egyértelmű győzelmet aratott a pártok versenyében. Ugyanakkor, ha a baloldali pártok interakcióit mind összeadjuk, akkor már fej-fej mellett áll a két tábor (ez viszont módszertanilag nem lenne helyes, mivel magas az egyes baloldali pártok rajongóinak keresztlájkolási hajlandósága).
Meglepő, hogy a modernitás és a fiatalok nyelvének beszélőjeként lefestett Momentumot és LMP-t még a KDNP is maga mögé utasította októberben a közösségi médiában.
A baloldalon most zajlik a listaállítás, és ha a baloldali pártok és politikusok közösségi médiás mozgósító ereje a listaállítás egyik szempontja lesz, akkor ez is a Gyurcsány-párt tárgyalópozícióját erősítheti. A magukat friss, tiszta erőnek nevező kezdeményezések (LMP, Momentum) ezen a téren súlytalannak bizonyultak.
Bár a táblázatban nem tüntettük fel (nem illeszkedik a pártlogikai lebontásba), de talán ebben a blokkban a leginkább kézenfekvő megemlíteni, hogy a Magyarország Kormánya Facebook-oldal 925 738 interakciót hozott össze októberben, ha szerepelne a listán, akkor vezető helyen lenne ott.
Véleményvezérek és mémoldalak harca
Összeállításunk utolsó fejezetében a véleményvezérek és mémoldalak októberi teljesítményét elemezzük. A politikai mozgósítás ma már legalább annyira szól a véleményvezérekről és a népfelkelői lelkületű mémoldalak produktumairól, mint a politikusok megszólalásairól. Az elmúlt években a véleményvezér-jelenség a politikát és közéletet is elérte, egész egyszerűen azért, mert az általuk megütött, néha akár még túlságosan is nyers stílus őszintébbnek tűnhet a választók számára, mint a patikamérlegen kimért politikusi közlemények. Ezt a trendet a nagyon magas véleményvezéri interakciószámok is igazolják.
A fenti összeállításból kitűnik, hogy a jobboldal Megafonra alapozott stratégiája egy év elteltével termőre vált. Végignézve a véleményvezér-oldalakat, látszik, hogy a jobboldal jóval szervezettebb, gyakorlatilag futószalagon gyártják a világmagyarázó kreatív tartalmakat és hírkommentárokat.
Erős generációs törésvonal rajzolódik ki a jobboldal és baloldal között ezen a téren. A baloldali véleményvezérek jellemzően olyan személyiségek, akik a 2000-es években, a Gyurcsány-korszakban szereztek hírnevet (vagy még annál is korábban), eközben a jobboldali top10 olyan fiatalokkal van tele, akik az elmúlt pár évben jelentek meg. Talán a legerősebb kontraszt a két lista 10. helyén található. Baloldalon a komoly börtönmúlttal rendelkező Tasnádi Péter készít videókat Márki-Zay Péter támogatásáról, a jobboldalon pedig Dávid Bence személyében egy olyan újonc jelent meg, aki néhány éve még egyetemista volt, és nem is álmodozott a szereplésről. A közösségi médiás véleményvezérek névsorát végignézve megállapítható, hogy ezen a harctéren a jobboldal nagyobb potenciállal lehet majd képes mozgósítani a fiatalokat, mint a baloldal.
Ha szemügyre vesszük a baloldali listát, kiderül, hogy akárcsak a politikusok és pártok esetében, itt is erős DK-s jelenléttel találkozhatunk, Gyurcsány és az óbaloldal kipróbált emberi tűnnek fel ebben a világban: elég csak Juszt Lászlóra, vagy a legendás Orbán-interjúról elhíresült, még 2006 őszén is Gyurcsányt mentegető Sváby Andrásra gondolnunk, de szembejön velünk a balos propagandalap, az Ezalenyeg.hu is.
Az Ezalényegről már megírtuk, hogy a portál felelős kiadója a budapesti Dohány utcában bejegyzett Oraculum 2020 Kft. A cég tulajdonosa és ügyvezetője Páva Zoltán, aki a volt MSZP-s komlói polgármester és országgyűlési képviselő, idősebb Páva Zoltán fia. A Páva családdal a Gyurcsány–Bajnai-kormányok igen bőkezűek voltak. Ifjabb Páva Zoltán 2008 és 2010 között a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt. Egyik cége, a Medich-Technik Bt. csaknem 5 millió forintot kapott szaktanácsadói tevékenységéért 2008-ban. Páva egyébként ügyvezetője annak a tavaly októberben alapított cégnek (Eagle Eye-Marketing Kft.), amelynek a DK parlamenti képviselőcsoportja mintegy 43 millió forintot fizetett ki közösségi médiás tanácsadásra. Az Ezalényeg a közösségi médiában is nagyon aktív, az oldal létrejötte óta (a helyi aloldalak költéseit nem számítva) 78 millió forintot költött a Facebookon, csak az elmúlt héten 9,3 milliót.
A véleményvezérek megjelenésével párhuzamosan viszont egyáltalán nem szorultak háttérbe a hagyományos mémoldalak sem, mindkét oldalon prominens szerepet töltenek be, legyen szó a DK-közeli Gond-olkodóról vagy a régi jobboldali kedvencnek számító Számokról.
Jobboldal vs. baloldal – ki nyert októberben?
A számokból látszik, kiélezett a verseny a közösségi médiában. Bár októberben a jobboldal nyert, az összeütközés valójában csak most kezdődött. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul a következő időszak.
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
A felelőtlen ígérgetés hatalmas kárt okoz az ukrán népnek, ezeket az USA nem tudja/akarja betartani.
Menczer Tamás és Kacsoh Dániel a kötcsei pikniken beszélgetett az aktuálpolitikai helyzetről, különösen a TISZA Párt tüntetéséről, Magyar Péter stílusáról és a párt elkerülhetetlen bukásáról.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet” – mondta Tarr Zoltán Etyeken. Ez a mondat egyszerre bizarr és hátborzongató. Ezt a választási stratégiát már Peruban is kipróbálták. Spoiler: nem happy enddel végződött. Sebestyén Géza írása.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
Európa számára is irányadó lehet.
De azért megpróbálták...
