LikeFight: itt a politikai szezon, csatatérré vált a Facebook – Orbán és a Fidesz tarolt októberben a közösségi médiában

Kereki Gergő írása

***

A közélet és a politika egyik legfontosabb terepévé a közösségi média vált: itt zajlanak a viták, itt lehet elérni a bizonytalanokat, itt terjed leggyorsabban az információ. A politika számára ez harctér, Magyarországon pedig a Facebook a legfontosabb harcmező. A közéleti szereplőknek így elemi érdeke, hogy jelen legyenek ott, ahol a választóik az idejük egyre nagyobb részét eltöltik.

A Mandiner arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, mekkora szeletet tudnak maguknak kihasítani a pártok, a politikusok, a véleményvezérek és a mémoldalak abból a figyelemből, amit a választók a közösségi médiában töltenek. A szereplők eredményességét interakciószámok (like, komment, megosztás) és videómegtekintések alapján mérjük. Az adatok pontosak, azokat közösségi média elemző rendszerek segítségével gyűjtöttük, ellenőriztük.

Ez itt

a LikeFight, a Mandiner új, a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata.

Első elemzésünkben az aktuális politikai szezon nyitányát, október hónapot dolgoztuk fel. Október mind a jobboldal, mind a baloldal számára fontos volt, a baloldali előválasztással, majd később az október 23-i rendezvényekkel mindkét oldal megmutatta, mire képes az online térben. Nézzük az eredményeket!

Vezető politikusok harca

Elsőként azt vizsgáltuk, mekkora aktivitást váltottak ki a jobboldali és a baloldali vezető politikusok.

Az összesített interakciószámokból látható, hogy

októberben nagyon éles versenyben a Fidesz politikusai több interakciót tudtak szerezni,

mint a baloldali politikusok, de ebben Orbán Viktor Facebook-oldalának kritikus szerepe volt. A Fidesznek látványosan erősebb az élmezőnye, de a 4. hely (Kocsis Máté) után nagy leszakadás érzékelhető. A baloldalnak gyengébb az élmezőnye, viszont a politikusaik sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak a közösségi médiában. 

Az adatokból jól látható, hiába vált világossá a baloldali miniszterelnök-jelölt személye, hiába tisztultak le a frontvonalak, Márki-Zay Péter nem igazán tudott profitálni jelöltségéből és a balliberális média által biztosított reklámból sem. A netes számok egyelőre nem igazolják a Telex, a 444, a HVG és a 24.hu által épített narratíva megalapozottságát, miszerint Márki-Zay új, jobboldali szavazókkal egészíti majd ki a baloldali tábort. Az látszik, hogy Márki-Zay Péternek nincs átütő erejű bázisa a neten, követőtábora nem nyúlik át a lövészárkokon, sőt, még a baloldalnak is csupán csak egy részét tudja lefedni (októberben Dobrev Klára, de még az előválasztás első fordulójában kieső Jakab Péter is látványosabb eredményeket ért el nála).

Márki-Zay Péter számára az október az elemelkedés hónapja kellett volna legyen, ehhez képest távolról sincs egy kategóriában Orbán Viktorral.

Pártok harca

2022-ben a magyarok nem csupán politikusokra, hanem pártokra is fognak szavazni, ezért összehasonlítottuk a pártok oldalainak interakcióit is.

Az interakciószámokból az látható, hogy októberben a Fidesz egyértelmű győzelmet aratott a pártok versenyében. Ugyanakkor, ha a baloldali pártok interakcióit mind összeadjuk, akkor már fej-fej mellett áll a két tábor (ez viszont módszertanilag nem lenne helyes, mivel magas az egyes baloldali pártok rajongóinak keresztlájkolási hajlandósága).

Meglepő, hogy a modernitás és a fiatalok nyelvének beszélőjeként lefestett Momentumot és LMP-t még a KDNP is maga mögé utasította októberben a közösségi médiában.

A baloldalon most zajlik a listaállítás, és ha a baloldali pártok és politikusok közösségi médiás mozgósító ereje a listaállítás egyik szempontja lesz, akkor ez is a Gyurcsány-párt tárgyalópozícióját erősítheti. A magukat friss, tiszta erőnek nevező kezdeményezések (LMP, Momentum) ezen a téren súlytalannak bizonyultak.

Bár a táblázatban nem tüntettük fel (nem illeszkedik a pártlogikai lebontásba), de talán ebben a blokkban a leginkább kézenfekvő megemlíteni, hogy a Magyarország Kormánya Facebook-oldal 925 738 interakciót hozott össze októberben, ha szerepelne a listán, akkor vezető helyen lenne ott.
 
Véleményvezérek és mémoldalak harca

Összeállításunk utolsó fejezetében a véleményvezérek és mémoldalak októberi teljesítményét elemezzük. A politikai mozgósítás ma már legalább annyira szól a véleményvezérekről és a népfelkelői lelkületű mémoldalak produktumairól, mint a politikusok megszólalásairól. Az elmúlt években a véleményvezér-jelenség a politikát és közéletet is elérte, egész egyszerűen azért, mert az általuk megütött, néha akár még túlságosan is nyers stílus őszintébbnek tűnhet a választók számára, mint a patikamérlegen kimért politikusi közlemények. Ezt a trendet a nagyon magas véleményvezéri interakciószámok is igazolják.

A fenti összeállításból kitűnik, hogy a jobboldal Megafonra alapozott stratégiája egy év elteltével termőre vált. Végignézve a véleményvezér-oldalakat, látszik, hogy a jobboldal jóval szervezettebb, gyakorlatilag futószalagon gyártják a világmagyarázó kreatív tartalmakat és hírkommentárokat. 

Erős generációs törésvonal rajzolódik ki a jobboldal és baloldal között ezen a téren. A baloldali véleményvezérek jellemzően olyan személyiségek, akik a 2000-es években, a Gyurcsány-korszakban szereztek hírnevet (vagy még annál is korábban), eközben a jobboldali top10 olyan fiatalokkal van tele, akik az elmúlt pár évben jelentek meg. Talán a legerősebb kontraszt a két lista 10. helyén található. Baloldalon a komoly börtönmúlttal rendelkező Tasnádi Péter készít videókat Márki-Zay Péter támogatásáról, a jobboldalon pedig Dávid Bence személyében egy olyan újonc jelent meg, aki néhány éve még egyetemista volt, és nem is álmodozott a szereplésről. A közösségi médiás véleményvezérek névsorát végignézve megállapítható, hogy ezen a harctéren a jobboldal nagyobb potenciállal lehet majd képes mozgósítani a fiatalokat, mint a baloldal.

Ha szemügyre vesszük a baloldali listát, kiderül, hogy akárcsak a politikusok és pártok esetében, itt is erős DK-s jelenléttel találkozhatunk, Gyurcsány és az óbaloldal kipróbált emberi tűnnek fel ebben a világban: elég csak Juszt Lászlóra, vagy a legendás Orbán-interjúról elhíresült, még 2006 őszén is Gyurcsányt mentegető Sváby Andrásra gondolnunk, de szembejön velünk a balos propagandalap, az Ezalenyeg.hu is.

A véleményvezérek megjelenésével párhuzamosan viszont egyáltalán nem szorultak háttérbe a hagyományos mémoldalak sem, mindkét oldalon prominens szerepet töltenek be, legyen szó a DK-közeli Gond-olkodóról vagy a régi jobboldali kedvencnek számító Számokról.

Jobboldal vs. baloldal – ki nyert októberben?

A számokból látszik, kiélezett a verseny a közösségi médiában. Bár októberben a jobboldal nyert, az összeütközés valójában csak most kezdődött. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul a következő időszak.