Le Monde: A kockázatos választások előtt Orbán megszilárdítja hatalmát

A balliberális Le Monde szerint az egyesült ellenzékkel szemben a nacionalista miniszterelnök elhallgattatja az ország fő intézményeit. Októberben hirtelen lemondott a sokat szidott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke. Karas Mónika új munkahelyi kihívások keresésével indokolta lemondását, majd az Állami Számvevőszék alelnökeként kezdett dolgozni. Egyik utolsó, jelentős lépése az ellenzéki Klubrádió engedélyének visszavonása volt. Karas megbízatása 2022-ben, a „szélsőjobboldali vezető” számára 12 év után igen szorosnak ígérkező választások után járt volna le. Karas lemondása azonban lehetővé tette, hogy újabb 9 évre kinevezhesse az NMHH elnökét. Helyére Koltay András, a hatalomhoz elődjéhez hasonlóan ragaszkodó akadémikus került.

míg az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter egy olyan manővert lát a dologban, amivel választási győzelmük esetén sem tudják visszaállítani a sajtószabadságot, mert a kétharmados parlamenti többség elérhetetlen. A kétharmados küszöb nemcsak a legtöbb köztisztviselő elmozdítását vagy kinevezését gátolja meg, hanem az alkotmány módosítását is. Orbán kétharmadának köszönhetően a közelmúltban megváltoztatta a főügyész kinevezésének szabályait, illetve az ország szinte valamennyi egyetemét olyan alapítványba helyezte, amely jogilag nem tartozik a kormány ellenőrzése alá, de szinte mindegyiket a hatalom elmozdíthatatlan emberei irányítják.

Fleck Zoltán, a budapesti ELTE jogászprofesszora szerint ezzel Orbán csapdákat hagyott, hogy hátráltassa a munkát. Ezzel összefüggésben az elmúlt hetekben az ellenzék és a hozzá közel álló budapesti értelmiségi körök élesen megosztottak a jogállamiság helyreállítása felé vezető úton, a hatályos törvények tiszteletben tartása mellett.

mert Orbán úgy monopolizálta a hatalmat, hogy nem tartotta tiszteletben saját alkotmányát” – ígérete Márki-Zay. „Ha nyerek, a legfőbb ügyészt vagy a Médiatanácsot a kinevezésemet követő napon menesztik” – fogalmaz MZP. Jakab András, az ausztriai Salzburgi Egyetem professzora azonban aggodalmának adott hangot e hozzáállás kapcsán. Szerinte „akkor is, ha valós a felvetett probléma”, „erőszakos reakciót válthat ki egy ilyen radikális megoldás”, amelyet jogi államcsínynek minősített. Inkább azt javasolta, hogy adjanak időt a Fidesz kinevezettjeinek, hogy másként viselkedhessenek egy megváltozó politikai környezetben.

Fleck Zoltán nem várna, szerinte sok alkotmánybíró még a posztja betöltéséhez sem rendelkezik kellő képzettséggel, ezért segíti MZP-t különböző megoldások kidolgozásában, pl. a kétharmados szabályok megkerülésére. Bár ezek a megoldások még meglehetősen homályosak, kétségtelen, hogy Orbán Viktor egykori joghallgatóként alaposan megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a kampány során, hiszen mindig ügyelt a törvényességre a demokratikus visszalépések kikényszerítése során.