A Fővárosi Önkormányzat számai is adótöbbletről árulkodnak. Ennek ellenére a főpolgármester ismét kivéreztetésről beszél.
***
„Nincs olyan nap, amikor a kormány nem az önkormányzatok megfojtására törekszik” – jelentette ki a november 24-i Fővárosi Közgyűlésen Karácsony Gergely. A főpolgármester ezzel többek között arra utalt, hogy a kormányzat nem csak idén, 2022-ben is felére csökkentené a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint az egyéni vállalkozók (ev) helyi iparűzési adóját (hipa). A grémium baloldali többsége többek között ezért elfogadott egy olyan előterjesztést, amely tartalmazza: a hipa megfelezése miatt jelentkező bevételkiesést a kabinet „politikai hovatartozás nélkül”, teljeskörűen kompenzálja.
Emlékezhetünk: a baloldali városvezetés tavaly ősszel is arról kommunikált, hogy a vállalkozóknak felkínált adóelengedés keresztbe tesz Budapestnek. „Orbán Viktor bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését” – mondta Karácsony, azt sugallva, hogy a kormány nem válságkezelési, hanem politikai alapon veszi el az önkormányzati bevételeket.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény alapján a helyi iparűzési adóból, az idegenforgalmi adóból, továbbá a helyi adókhoz kapcsolódóan kiszabott késedelmi pótlékokból és bírságból származó bevételekből a Fővárosi Önkormányzat 54, a városrészek együttesen 46 százalékban részesülnek. Megjegyeznénk: 2015-ben a forrásmegosztás még úgy nézett ki, hogy a főváros 51, a kerületek 49 százalékot kaptak. Egy évre rá a főváros a bevételek 52,5 százalékával kalkulálhatott és 2017-től alakultak ki a mostani arányok.
Karácsony Gergelyék 2021-ben 258 milliárd forintos hipa-bevétellel számoltak, amelyből a főváros 139,3 milliárdot kap. Ugyan ez a 258 milliárdos összeg a 2018-as szintnek feleltethető meg; a Fővárosi Önkormányzat hipa-bevételei 2019-re közel a duplájára nőttek a korábbiakhoz képest, alighanem a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően. Ahogy arra egy általunk megismert pénzügyminisztériumi prognózis rámutat, 2010-ben még csupán 84,5 milliárddal kalkulálhatott a városvezetés, ez az összeg 2020-ban már 142,4-re,
A hipa-bevétel növekedése azt eredményezte, hogy a koronavírus-járvány ellenére az elmúlt tizenkét évben a Fővárosi Önkormányzat összességében 401,5 milliárdos többletbevételt realizálhatott a Demszky-korszakhoz képest.
Az ügyben érdeklődtünk a Fővárosi Önkormányzatnál; kértük, küldjenek kimutatást arról, mekkora összeg folyt be idén a tervezett 258 milliárdból; mennyit fizettek ki a kerületeknek; hogy látják: mekkora összeg folyhat még be az év végéig? Mint írták,
Vagyis az előzetesen kalkulált 258 milliárd helyett közel 290 milliárdnál tarthatunk az év végén, a Fővárosi Önkormányzat pedig 139,3 milliárd helyett jelenleg 152 331 917 925 forintnál tart. A főváros válaszában azonban hangsúlyozta, a befolyó adóbevétel és az eredményszempontú szemlélet (azaz valósan fel is használható – a szerk.) között különbség lehet. „Ennek oka, ha növekszik az úgynevezett túlfizetési állomány. Ez ugyanis bármikor visszaigényelhető a cégek részéről” – írták, jelezve, hogy emiatt van különbség a tárgyévben beérkezett és a költségvetési beszámolóban szereplő összeg között.
Ennek ellenére a kerületek a már megtörtént kifizetések fényében módosítottak idei költségvetésükön. A főváros tájékoztatása alapján például a párbeszédes irányítású I. kerület részére 1 995 638 265 forintot utaltak ki október 31-ig. (A forrásmegosztásról szóló rendeletben 1 830 399 000 forint szerepel.) A DK-s vezetésű Óbuda is pluszban van: 8 576 102 000 helyett 9 350 311 093 forint érkezett a számlájukra. A momentumos irányítású Újpest is több pénzt kapott, mint azt előre tervezték: egészen pontosan 7 906 020 965 forintot. A szocialista vezetésű XIV. kerület sem panaszkodhat, Zugló számlájára 9 116 901 464 forint érkezett az előzetesen prognosztizált 8 362 019 000 forinthoz képest. De a fideszes önkormányzatoknak is pozitív a mérlege e tekintetben.
Karácsonyék kivéreztetésről szóló kommunikációja több sebből vérzik: mellőzi az elmúlt évek gazdasági konjunktúrájából adódó helyhatósági többletbevételeket (erre mutatott rá a PM összesítése – a szerk.), megtakarításokat, a teljes önkormányzati szektor szanálását, valamint az állami és az önkormányzati feladatok rendszerének újrarajzolása: a feladatfinanszírozás, és az adósságfékek bevezetése.
Fotók: Ficsor Márton / Mandiner
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Kérem a szolgálatkész miniszterelnököt, úgy is mint öccsének szolgálatkész fivérét, magyarázza már el ezt a dolgot. Francesca Rivafinoli írása.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
Az állásfoglalás egyelőre nem képezi a hivatalos Etikai Kódex részét.
A Nemzeti Sport megírta, Kálnoki-Kiss Attila, sportért felelős államtitkár egy pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Szántó Dávid helyettes államtitkárként csatlakozik a csapatához.
