„Sok bűnöző gondolja, hogy át tud verni minket” – pszichológus szakértő a Mandinernek

A Fenyő-ügy egyik szeptemberi tárgyalásán ismertette szakvéleményét Portik Tamásról és Gyárfás Tamásról. Utóbbit nagyon dörzsöltnek írta le, és mindkettőjükről kijelentette, hogy szenzitív paranoid személyiségek. Mindig ilyen kendőzetlenül kell előadnia, mit állapított meg egy vizsgált személyről?

A bíróság azért rendel ki szakértőt, mert van egy olyan szakkérdés, amiben ő nem tud dönteni. Ha a szakértő nem ad egy világos álláspontot arról, hogy mit tapasztalt, akkor a bíróság nem megy semmire a szakvéleménnyel. Én minden esetben határozottan kiállok a megállapításaim mellett, nem szoktam kétértelmű szakvéleményeket írni, mindig törekszem arra, hogy segítsem a bíróság munkáját. Persze van, amikor ez nem sikerül. Például ha több személy között a dominancia-viszonyt kell felderíteni, de az egyikük nem együttműködő. Akkor ezt a rendszert nem tudom feltérképezni. Ezt ilyen esetben jelzem is a bíróság felé.

A vádlottak mellett, sértetteket, tanúkat is vizsgál?

Igen, de polgári perekben is el szoktam járni, például válóperes ügyekben vagy gyámügyi esetekben.

Visszatérve a Fenyő-ügyre: ez egy huszonhárom évvel ezelőtti gyilkosság, de a vád egyik alappillérét jelentő hangfelvételek sem most készültek. Mennyire lehet releváns egy mostani pszichológiai szakvélemény a vádlottakról?

Folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhatok, de általánosságban elmondható, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben a pszichológus szakvélemény perdöntő lehet. Ilyenek az úgynevezett bizonyítékszegény ügyek. Például egy gyermek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás, amikor általában a gyermek állítása és a felnőtt tagadása áll szemben egymással, bizonyíték pedig alig van. Ilyen esetekben döntő lehet a pszichológus véleménye. A Gyárfás-per ugyanakkor nem ilyen, itt a pszichológus megállapításai csak az eljárás egy részét képezik, egy adalékot nyújtanak.

Mondana egy példát arra, amikor a szakvéleménye perdöntő volt?

Volt egy olyan gyilkossági ügyem, amelyben egy férfi telefonon jelentette be, hogy holtan találta az élettársát. A telefonhívást rögzítették, nekem pedig arról kellett szakvéleményt mondanom, hogy mennyire volt életszerű a bejelentés. A férfi teátrálisan viselkedett a telefonban, megállapításom szerint azonban emögött nem volt valós érzelmi átélés, sokkal inkább megjátszottnak tűnt az általa előadott szorongás, feszültség, félelem. Ebben az ügyben is nagyon kevés volt a bizonyíték, a bíróság pedig döntő bizonyítékként vette figyelembe a szakértői véleményt az ítéletben.

Hogyan készül el egy pszichológiai szakvélemény?

Egy pszichológus szakértő mindig vizsgálattal együtt ad ki szakvéleményt. Az adott személy vizsgálatára kirendelhet a rendőrség, a bíróság, a gyámhivatal, a közjegyző és felkérhet ügyvéd is. A vizsgálat során teszteket készítünk, illetve úgynevezett explorációt alkalmazunk, ami célzott elbeszélgetést jelent. Feltárjuk az adott személy életkörülményeit, hogyan viszonyul az adott cselekményhez, volt-e korábban pszichiátriai kezelése, hogyan nevelkedett. A teszteknél pedig azt vizsgáljuk, hogy a válaszok megfelelően alátámasztják-e vizsgált személy által elmondottakat.

De a szakvélemény abban is segítséget nyújthat, hogy valakit kiengedjenek-e a letartóztatásból. Ebben az esetben egy tesztvizsgálat alapján arra keressük a választ, hogy mekkora a bűnismétlés veszélye.

Mit tud kezdeni azokkal, akik nem működnek együtt, nem akarnak megnyílni? Vannak olyan technikák, amelyekkel szóra lehet bírni valakit, aki ezt nem akarja?

El kell nekik mondani, hogy az együttműködés az ő érdeküket szolgálja. Ha például kiderül, hogy az illetőnek valamilyen pszichés problémája van, az akár enyhítő körülmény is lehet az eljárásban. Vagy ha rossz családi körülmények között nőtt fel, és ezt elmondja, a bíróság ezt is figyelembe veheti. Tehát vannak olyan elemek, amelyeket fel tud használni a védekezésében. Általában ezekkel lehet meggyőzni az ilyen típusú terhelteket.

Volt olyan esete, hogy egy tagadásban lévő bűnöző az önnel való beszélgetés során tört meg és vallotta be a bűncselekményt?

Volt egy emberöléses eset, amelyben nem találták meg az áldozat holttestét. Az egyik elkövető, akit én vizsgáltam, végül egy két és fél órás vizsgálat után elmondta, hol van a holttest, amelyet meg is találtak. Ez egy kemény pszichológiai menet volt.

A úgynevezett nehézfiúk, akik több súlyos bűncselekményt is elkövettek, hogyan viszonyulnak önhöz és a vizsgálathoz?

Ők érezhetően másképp kezelik a pszichológus szakértőt, tartózkodóak vagy gyanakvóak. Akinek már nagyon sok van a rovásán, megengedi például magának azt, hogy feltételeket támasszon: csak egy bizonyos lehetőség, előny mellett vesz részt a vizsgálaton. A kisebb súlyú bűncselekmények elkövetői ezzel szemben többször inkább „belekapaszkodnak” a pszichológus szakértőbe.

Volt, hogy gyanúsítottak, vádlottak megfenyegették?

Nagyon sokszor. Fenyegető leveleket, üzeneteket is kaptam már. Minket szakértőket rendszeresen elhordanak mindennek. Szerencsére azért fizikai atrocitás nem ért húsz év alatt.

Amikor azonban három év előzetes letartóztatás után szabadlábra kellett helyezni, véletlenül összefutottunk egy konditeremben és jól elbeszélgettünk. Egy eljárás alatt egy vádlottat gyakran elragad a hév, türelmetlen, befeszül. De nekem az ilyen helyzetet tudni kell kezelni.

Mennyire próbálkoznak a bűnözők azzal, hogy átejtsék a pszichológust?

Többségük megpróbálkozik ezzel. Mondok egy egyszerű példát: egy esetben valaki, akinek gumilövedékes fegyvere volt, azt vallotta, hogy azért volt nála ilyen fegyver, mert hajléktalanként élt az erdőben és félt a vadállatoktól. Megkérdeztem tőle, hogy melyik vadállatra gondol. Azt mondta, hogy a vaddisznóra. Mire mondtam neki, hogy a gumilövedék nem hatásos a vaddisznó ellen. Erre azonnal zavarba jött. De naponta találkozunk ilyen kísérletekkel. Az általunk használt tesztek azonban azonnal jelzik, ha valaki el akar hallgatni valamit, vagy ha éppen hozzátesz a történethez.

Milyenek ezek a tesztek?

Három féle tesztet alkalmazunk. Az egyik a teljesítmény-teszt, ilyen például az IQ-teszt. Ebből kiderülhet például, hogy egy „intellektuális” bűncselekmény esetén a feltételezett tettes valóban valóban lehet-e az elkövető. Emellett dolgozunk projektív és nem projektív személyiség-tesztekkel is. Utóbbiba tartoznak az olyanok, amikor eldöntendő kérdésekre kell válaszolni. A projektív tesztek már izgalmasabbak, ilyen a Szondi-próba vagy a Rorschach-tintafoltteszt. Nincs olyan bűnöző, aki egy ilyen tesztet úgy tudna befolyásolni, hogy előnyére váljon. Ezek alkalmazását, értékelését mi is hosszú éveken keresztül tanuljuk az egyetemen. Az például csupán egyetlen értékelendő elem, hogy az illető egy tintapacában egy lepkét fedez fel. Emellett van még négy szegmens, így az is számít, hogyan mondja, amit lát. Ha nem ad választ, az is nyilván jelzés értékű. Nagyon cizellált a teszt.

Hányszor kell találkozni egy vizsgálandó személlyel, hogy elkészüljön a szakvélemény?

Általában elég egy alkalom, amely alapján egy úgynevezett keresztmetszeti képet tudunk alkotni az adott személyről. Ugyanis akihez kirendelnek, annak általában van már egy dokumentált egészségügyi kórelőzménye. Ebben szerepelhet, hogy volt-e már pszichiátrián, pszichológusnál, állt-e gondozás alatt. Mi egy szeletet hasítunk le, amely megmutatja, milyen a személyiség-struktúrája. De persze van olyan, hogy többször kell találkozni valakivel, vagy amikor további vizsgálatokat kér a bíróság. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy beutalnak valakit egy intézménybe, hogy megfigyeljék.

Vannak olyan típusú bűncselekmények, amelyeknél magas a látencia. Ilyen például családon belül erőszak. Az ilyen esetek felgöngyölítésében mennyire tud segíteni?

A látencia azt jelenti, hogy ezek az esetek nem kerülnek ki a családból. Ugyanakkor bizonyítani sokkal egyszerűbb, mert mindig vannak szemtanúk. Ha egy apa bántalmazza az anyát, akkor ott vannak a gyerekek, akik ezt látják. Ők pedig nagyon hitelesen, pontosan tudják elmondani a látottakat. De az is rögtön kiderül egy gyereknél, ha betanították arra, hogy mit mondjon.

A gyerekek őszintébbek?

Nem, ez egy sztereotípia.

A gyerekek óriási fantáziával rendelkeznek. Számukra azonban a hazugság nem azt jelenti, mint egy felnőttnek. Nagyon könnyen fülön csíphetők, náluk még nem alakultak ki a felnőttekre jellemző mechanizmusok.

Volt olyan, amikor egy vizsgált személy esete lelkileg is megérintette?

Azokban az esetekben történik ilyen, amikor gyerekeket súlyosan bántalmaznak. Különösen megviselt egyszer egy Kaposvár környéki eset, amikor egy négy éves kisfiút vizsgáltam, akit az egy évvel idősebb testvérével egy lakásba bezártak a szüleik. Étlen-szomjan voltak ott a gyerekek napokig. Ez egy komfort nélküli lakás volt, és amikor a szülők visszajöttek, megverték őket azért, mert bepiszkítottak a lakásba. Karácsony előtt pár nappal vizsgáltam meg a kisfiút, aki megkérdezte tőlem, hogy visszamegyek-e hozzá karácsonykor és viszek-e neki ajándékot, mert neki senki nem hoz. Ez az eset nagyon megmaradt bennem.

Képek: Mátrai Dávid / Mandiner