A 2010 és 2020 közötti évtized kormányzati lépéseit, céljait és azok hátterét összegző tanulmánykötetet mutatott be az Alapjogokért Központ. Szánthó Miklós, a központ igazgatója a könyv kapcsán arra mutatott rá, hogy Magyarország bebizonyította; lehet a liberális fősodorral szemben kormányozni, sőt választást nyerni.
A tavaly elindított projekt összegzéseként mutatta be az Alapjogokért Központ csütörtökön azt a tanulmánykötetet, amely az Orbán-kormány 2010 és 2020 között elért eredményeit, döntéseit és azok hátterét mutatja be, a gazdaság átalakításától kezdve, a válságkezeléseken át az államszervezet átalakításáig.
Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” címet viselő könyv bemutatóján Szánthó Miklós, a központ igazgatója kifejtette: „a projekt célja az volt, hogy mondjuk el azt a történetet, ami az elmúlt tíz évben Magyarországon a közélet, a gazdaság, az intézményrendszer tekintetében lezajlott”.
A 2002-es választási vereség nagy tanulsága ugyanis az volt, hogy
A jobboldal 2002-ben azt gondolta, hogy az eredmények önmagukért beszélnek, a választók pedig honorálják majd azokat. Ám kiderült, hogy ez nem elég, a jobboldalnak tudatosítania kell az elért eredményeket.
Az igazgató rámutatott: a projekt alapkérdése, amelyre megpróbálták megkeresni a választ, hogy lehet-e egy országot kormányozni a liberális fősodorral szemben. Ez a fősodor ugyanis roppant erős, nyomasztóan hat a döntéshozatalra, a közéletre, a nyilvánosságra, az egész politikumra. A neomarxista liberalizmus két fronton, intézményi és ideológiai vonalon támadja azt az életmódot, amit mi, jobboldaliak a magunkénak vallunk – mondta Szánthó.
Intézményi szempontból egy erős föderalisztikus törekvéssel találkozunk, amelyben a különböző kompetenciákat, hatásköröket lopakodó jogalkotással akarják elvonni a nemzetektől. Ideológiai vonalon pedig „szoft-eszközökkel” a szórakoztatóiparon, a divaton vagy a populáris kultúrán keresztül igyekeznek olyan liberális krédót rákényszeríteni a társadalmakra, amelyeket az uniós elit jónak tart.
– hangsúlyozta az igazgató. Hazánkban politikai, társadalmi, gazdasági téren az elmúlt száz évet tekintve korábban soha nem látott stabilitás alakult ki mára – tette hozzá. Mint fogalmazott, nem sikerült Magyarország szuverenitását megtörni, lényegi kérdésekben elvonni hazánk döntéshozatali jogát, ahogy nem sikerült multikulturális társadalommá alakítani az országot.
Molnár Balázs, a központ kutatójának tájékoztatása szerint a kötet három fő fejezetre oszlik, amelyek az Őszinteség, Bátorság és Büszkeség címet viselik. Az első rész a 2010 előtti korszakra fókuszál, bemutatva, milyen állapotot örökölt a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány. A második fejezet végigveszi az állam megújítását, a versenyképes gazdaság kialakítását és a hatékony válságkezelést szolgáló kormányzati lépéseket, míg az utolsó rész a nemzetépítésben, az identitás és szuverenitás megőrzésében elért eredményeket tagalja.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
Úgy látja, erre utalt elég erősen, hogy Trump több mint százszor hivatkozott a magyar miniszterelnökre kampánya során, megválasztása és beiktatása után őt hívta fel először az európai vezetők.
Újabb eljárással szórakoztatják magukat a liberális EP-képviselők, ugyanakkor nem szabad félvállról venni a veszélyt – véli Szánthó Miklós.
A tiszás politikusoknál nem is nagyon merül fel maga a hazaárulás, mivel semmi sem utal arra, hogy Magyarország lenne a hazájuk – mutatott rá Szánthó Miklós.
Csütörtökön jogerős ítélet született. Gyárfás Tamást 7 évre, Portik Tamást életfogytiglanra ítélte a bíróság. Baranya Róbert bűnügyi tudósítóval felelevenítettük a Fenyő-gyilkosság ügyének részleteit.
Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint Le Pent szándékosan próbálják kizárni az elnökválasztásból.
„De nyugodjunk meg: vélhetően ez az egész, prájdostul, tiszástul oda kerül, ahova az SZDSZ” – reagált a hírre az Alapjogokért Központ főigazgatója.
„Isten nyugosztalja Tiffán Zsoltot!” – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.
