Lebukott az IKEA: kényszermunkásokat alkalmazott az érzékenyítő reklámjairól híres svéd cég
A vállalat „mélységes sajnálatát” fejezte ki a történtek miatt.
Máig indulatokat gerjeszt a 2006. október 15-én történt brutális gyilkosság, amelynek során csoportosan támadtak és vertek halálra Olaszliszkán egy tiszavasvári tanárt, akiről azt hitték, hogy elsodort autójával egy kislányt. A bíróság az eset kapcsán három elkövetőt ítélt életfogytiglani fegyházbüntetésre. A további tettesek közül ugyanakkor négyen már szabadultak a börtönből. A család közben a nekik megítélt kártérítésnek csak egy töredékét kapta meg.
2006 őszén nem csak az őszödi beszéd kiszivárgása, hanem egy brutális gyilkosság is megrázta az országot. Október 15-én délután négy óra körül a tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanár, Szögi Lajos két kiskorú lányával tartott autójával Vámosújfaluba, amikor Olaszliszkán áthaladva egy tizenegy éves helyi roma kislány átszaladt előttük az úton, majd az vízelvezető árokba esett.
A tanár azonnal megállt, hogy megnézze, nem esett-e baja a kislánynak, ám rokonai – akik közül percek alatt egyre többen kerültek elő a környező házakból – rátámadtak Szögi Lajosra, akit az autóban ülő lányai szeme láttára kirángatták a kocsiból és gyakorlatilag meglincseltek.
Esélye sem volt a túlélésre. Az elkövetők közben a tanár autóban maradt lányait is megfenyegették.
Bár akkor még az első hírek arról szóltak, hogy a tanár elütötte vagy legalább is elsodorta a kislányt, a szakértői vizsgálatok egyértelműsítették, hogy az autó hozzá sem ért az akkor tizenegy éves Horváth Kittihez.
A rendőrség az eset után először három, majd később további elkövetőket vett őrizetbe. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fõügyészség 2007 novemberében végül nyolc személy ellen emelt vádat, köztük egy nő (a kislány anyja) és két kiskorú ellen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt.
Tárgyalás és tagadás
A büntetőper 2008 január végén kezdődött a Borsod megyei bíróságon. Az elsőrendű vádlott, az elsodort kislány bátyja volt az egyetlen aki a bíróság előtt elismerte bűnösségét. Tagadta azonban, hogy megfenyegette volna a tanár gyermekeit. A többi vádlott legfeljebb részben vagy egyáltalán nem ismerte el bűnösségét, leginkább csak mentegetőztek az eljárás alatt.
Ahogy a per során kiderült, az elkövetők még a gyilkosság után is igyekeztek bagatellizálni a történteket, az egyik tárgyaláson például felolvasták annak a rendőrségi hangfelvételnek a szövegét, amelyen a kislány apja értesíti a történtekről a hatóságot. A szöveg alapján azt mondta: „egy kicsit el lett nadrágolva" az autóvezető, „egy kicsit kapott", eszméletlenül fekszik, mentő kell hozzá.
A bíróság első fokon a másodrendű vádlottat, a kislány apját életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Öten kaptak 15 év fegyházbüntetést, köztük a kislány anyja és egyik bátyja. A két fiatalkorú vádlottra – így a kislány másik bátyja is – 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki.
A Debreceni Ítélőtábla 2009 novemberében, részben helyt adva a fellebbviteli főügyészség indítványának,
A bíróság az apa esetében helyben hagyta az életfogytiglani szabadságvesztést, de az első fokon 15 év fegyházbüntetésre ítélt hatod és hetedrendű vádlottak esetében is erre súlyosbította a büntetést. Emellett a kislány időseb bátyjának büntetését 15 évről 17 évre emelte.
Útonálló és garázda jelleg
A bíróság egyebek mellett súlyosbító körülményként értékelte a bűncselekmény elkövetésének „útonálló és garázda jellegét", azt, hogy az elkövetők egy emberre támadtak rá ilyen brutális módon és hosszasan bántalmazták. Azzal ugyanakkor egyikük sem foglalkozott, hogy a kislánnyal mi is történt valójában. Éppen Szögi Lajos volt az egyetlen, aki autójából kiszállva meg akarta nézni, hogy jól van-e Horváth Kitti.
Az elítéltek akkor kerültek újra a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy az úgynevezett börtönbizniszt kihasználva előbb a 17 év fegyházra ítélt ifj. H Dezső, majd a másodfokon életfogytiglanra ítélt F. György is
A pénzt azonban a végrehajtó lefoglalta, és végül részben az áldozat családjához jutott, ám ez is csak töredéke annak a 46 millió forintnak, amelyet a bíróság kártérítésként megítélt nekik.
Az első rendű vádlott ifj. H. Dezső 2019 júliusában, teljes büntetésének letöltése előtt szabadult a börtönből, jó magaviselet miatt. Azóta szabadult a 10 évre ítélt, akkor még kiskorú negyed és nyolcadrendű vádlott is. Bár a 15 évre ítélt harmadrendű vádlott Sz. András feltételes szabadlábra kerülhetett volna 2018-ban, a bíróság végül ezzel ellentétesen döntött.
Sz. András ügyében most megkerestük a Szegedi Törvényszéket, amelynek közlése szerint az elítéltet azóta mégis feltételes szabadlábra helyezték. Mint írták, az elítéltnek a büntetéséből hátralevő időt nem kell kitöltenie, ugyanakkor a feltételes szabadság – az egyébként hátralévő 8 hónapnál – hosszabb időszakot, 1 évet jelent, melynek tartamára a bíróság az elítélt magatartásának, beilleszkedésének figyelemmel kísérése érdekében pártfogó felügyeletét rendelte el.
A törvényszék az elítélt befogadó környezetét vizsgáló és leíró részletes környezettanulmányra, valamint a büntetés-végrehajtási intézeti adatokra, véleményre alapozta döntését – válaszolta portálunknak a Szegedi Törvényszék.
Indulatok és viták
Az olaszliszkai gyilkosság hatalmas indulatokat kavart, a később megalakult Magyar Gárda és az akkoriban még egészen más ideológiát követő Jobbik is több felvonulást tartott a településen a tragédia évfordulóin. Az eset kapcsán felerősödtek a „cigánybűnözés” fogalma és létezése körüli viták, amit tovább táplált a veszprémi kézilabdázó, Marian Cozma 2009-es meggyilkolása.
Szögi Lajos barátai és tisztelői pedig minden évben október 15-én emléktúrával tisztelegnek a meggyilkolt tanár előtt. A történtekről az azóta elhunyt Borbély Szilárd írt drámát, „Az Olaszliszkai” címmel, amelyet 2015-ben mutattak be a Katona József Színházban, a Szögi-család tiltakozása ellenére.
A nyitóképen: Helyszíni tárgyalást tart a bíróság a bűncselekmény helyszínén a vádlottakkal, 2009 március 11-én. (fotó: MTI/Vajda János)