EUobserver: Az előválasztásban van az Orbán ellen összefogó magyar ellenzék reménye

2021. október 01. 09:54

A hírportál szerint a parlamenti választáson néhány százalékos különbség még nem lenne elég ahhoz, hogy az ellenzék győzelmet hirdethessen.

2021. október 01. 09:54
null

A Magyarországon előzmények nélküli előválasztás – amelynek most volt az első fordulója – jelentheti a jövő évi országgyűlési választásokon közösen induló ellenzéki pártok számára a legjobb esélyt, hogy több mint egy évtized után leválthassák az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fideszt – írta az EUobserver.com. Az írás szerint az ellenzéki egység ugyan nem teljesen töretlen, de abban mindegyik ellenzéki párt egyetért, hogy az EU-val gyakori konfliktusokat felvállaló Orbán Viktort a rendszerét meghatározó korrupcióval, illetve hatalmának összpontosítását célzó törekvésekkel vádolják.

A hírportálnak nyilatkozva a Political Capital elemzője, László Róbert rámutatott, hogy az ellenzéki pártok összességében a 2014-es és 2018-as választásokon is több szavazatot kaptak a belföldön szavazóktól, mint a Fidesz, de a választási rendszer kormánypárt által bevezetett módosításai, illetve a kormány médiadominanciája miatt egy néhány százalékos különbség még nem lenne elég ahhoz, hogy az ellenzék győzelmet hirdethessen. A már az Orbán-kormány idején bevezetett, a „győztes mindent visz” elvre épülő magyar választási rendszerben a Fidesz 2014-ben és 2018-ban is a szavazatok kevesebb mint felének megszerzésével tudott kétharmados parlamenti többséget szerezni – tette hozzá az EUobserver. 

(Fotó: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje beszédet mond a DK XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.MTI/Mohai Balázs)

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
critical man
2021. október 01. 13:35
Az előválasztáson, ahol csak ők indulnak, ott tudnak nyerni, igaz ott sem mindenki. A rendes választáson meg nem.
Tematik
2021. október 01. 13:28
"Political Capital elemzője, László Róbert rámutatott, hogy az ellenzéki pártok összességében a 2014-es és 2018-as választásokon is több szavazatot kaptak a belföldön szavazóktól, mint a Fidesz, ....." Ennyi erővel már adjuk az ellenzékhez azokat is akik nem mentek el szavazni. A fenti szöveg kizárólag a listára leadott szavazatokra vonatkozik, mely a parlamenti mandátumoknak csak a felét jelenti. Közös jelölteket listán az ellenzék nem indított (kivéve az MSZP-Párbeszédet 2018-ban), így torz képet ad az ha összegezzük az ellenzéki szavazatokat 2018-ban emlékeim szerint többek között: FIDESZ-KDNP: közel 49%, Jobbik: 20% felett, MSZP-Párbeszéd: épp átlépte a parlamenti küszöböt (holott MSZP egymaga, lehet hogy nagyobb százalékot ért volna el): 10%, DK, épp átlépte a parlamenti küszöböt: 5% volt a listára leadott szavazatok aránya. Melyik ellenzéki párt verte a Fideszt??? Persze lehet ilyen-olyan elemzőknek mondott egyéneknek azzal kábítani, hogy 51% nem a kormánypártra szavazott LISTÁN. És mi a helyzet a mandátumok másik felével, az egyéni körzetben leadott szavazatokkal. Arról mély hallgatás van. Ezzel az észjárással ott a választók 95%-a nem az ellenzékre szavazott. Ugyanis 2018-ban az egyéni körzetekben több, mint 95%-al a Fidesz által támogatott jelölt nyert. A parlamenti mandátumok aránya - pl. kétharmad - a két százalék súlyozott középértékéből jön ki (százalékszámítás- általános iskola felső tagozat) ".......a „győztes mindent visz” elvre épülő magyar választási rendszerben a Fidesz 2014-ben és 2018-ban is a szavazatok kevesebb mint felének megszerzésével tudott kétharmados parlamenti többséget szerezni" Aljas manipuláció - vagy ismeretek hiánya, ekkor azonban előbb tájékozódni kéne több oldalról is. Még egyszer: FIDESZ lista: 49% FIDESZ egyéni jelöltek: 95%. Mivel a mandátumtípusok fele-fele arányban oszlanak meg a parlamentben, ezért sima számtani átlagot számítva (elemi szint) (49%+95%)/2=67%, azaz kétharmad. Ez a rendszer 1990 óta nem változott. Íme hogy lesz 49%-bók 2/3-ad. SEHOGYSEM, pontosabban NEM CSAK a (listás) 49%-ból lesz. Erről még a jobboldali elemzők és újságírók is hallgatnak, legjobb esetben hümmögnek. Értem, hogy az újságíróknak, elemzőknek általában a humán beállítottságúaknak szerintem nem erősségük a matematika, logika - náluk a másodfokú egyenlet megoldóképlete a csúcs, és megragadtak azon a szinten - de egy egyszerű átlagszámítás....
istvanpeter
2021. október 01. 11:29
Hát, ami a választási rendszert és az eredményeket illeti, rogyasztó nagy hazugságokat állítanak. Az igaz, hogy az ellenzéki összesített listás szavazatok viszonylag közel álltak a Pártszövetség eredményeihez, de az egyéni választókerületeket minden esetben óriási fölénnyel nyerték meg a Pártszövetség jelöltjei, 2010-ben 173:3, 2014-ben 96:10, 2018-ban pedig 95:11 volt az arány.
Ventrotty
2021. október 01. 11:25
És a Budapesten tartózkodó külföldi diákok szavazhattak az önkormányzati választáson, plusz a választás napja előtt 1 héttel, budapesti lakcímre, tömegesen bejelentkezők, szintén szavazhattak. Tipikus bolsevikok, amit ti csináltok törvényes, amit a jobb oldal, az csalás. Gusztustalan, sokadszorra is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!