Robert Wilson világhírű színházrendező nyílt levelére reagál a MITEM házigazdája, Vidnyánszky Attila.
Mint arról korábban már írtunk, Robert Wilson és társulata az egyik kiemelt vendége a tegnap kezdődött Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak. A világhírű rendező egy különleges Oidipusz-előadást hozott Budapestre, amelyet egymás után két este, tegnap és ma láthat a közönség. „Ha létezik nyitott és szabad embere a színházi univerzumnak, akkor ő az” – jellemezte Wilsont lapunknak Vidnyánszky Attila, a fesztivált rendező Nemzeti Színház igazgatója. Robert Wilson egészségi okokra hivatkozva az eredeti tervekkel ellentétben nem tudott eljönni Budapestre, ám ma reggel a HVG-hez eljuttatott közleményben tiltakozásának adott hangot „a művészet és oktatás autonómiájának magyarországi korlátozása” ellen. „Sajnálattal és fájdalommal figyeltem, hogy Magyarország jelenlegi kormánya hogyan korlátozza a művészi kifejezés és az oktatás szabadságát” – írja a rendező, majd folytatja, mivel nem ért egyet a Színház és Filmművészeti Egyetem modellváltásának módjával, ezért a FreeSZFE-nek felajánlja a MITEM fesztiválon kapott honoráriuma felét.
Ezúton közöljük Vidnyánszky Attila szerkesztőségünkhöz megküldött válaszát:
„Tisztelt Robert Wilson!
Engedje meg, hogy válaszoljak a nyílt levelére.
Egy csodálatos előadás élményével lettek gazdagabbak, akik a MITEM-en látták az Ön által rendezett megrendítő Oidipuszt. Ennek fényében különösen szomorú, amiről írnom kell Önnek.
A MITEM (Madách International Theatre Meeting) elmúlt hét éve, a meghívott vendégek sora – közöttük Ön is – azt bizonyítják, hogy a Nemzeti Színház színházi találkozója nyitott, a művészet sokféleségét és szabadságát hirdető esemény. A nevében szereplő találkozás szót rendkívül fontosnak tartjuk, mert mi a kultúrák, a világnézetek, a színházi eszmények találkozásában, a vélemények cseréjében, a párbeszédben hiszünk. Meggyőződésem, hogy a 2014-ben általam alapított MITEM hozzájárult ahhoz, hogy a magyar színházi élet szabadabb, nyitottabb és befogadóbb legyen.
Önnek szíve joga, hogy úgy nyilatkozzon, ahogy azt a lelkiismerete diktálja. Ugyanakkor sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott és tájékoztatták.
Vajon a meghívó fél érvei, gondolatai nem számítanak egy ilyen horderejű nyilatkozat esetében? Az Ön nyílt levele azt jelzi számomra, hogy Önt – ahogyan engem is – érdeklik a közélet és a társadalom kérdései, amelyek megvitatása során alapvető fontosságú a vélemények sokszínűsége. Levelének közzététele azt is bizonyítja, hogy Magyarországon Ön szabadon elmondhatja a véleményét. Vajon az én érveim, véleményem megjelenhetnek-e szabadon Párizsban vagy Berlinben? Vajon kiegyensúlyozottan tájékoztatják-e majd a francia és a német lapok az olvasóikat a vitánkról és a MITEM-ről? Rossz tapasztalataim miatt félek, hogy abban a demokratikusnak és szabadnak mondott sajtóban nem ez történik majd. Vajon ez-e az a szabadság, amire Ön is és én is vágyunk?
Önnek szíve joga azt támogatni, akit arra érdemesnek tart. Ám szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy azok, akik korábban vezették a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és akik ma a FreeSZFE-ét működtetik, és akik évtizedeken át egyeduralkodóként meghatározták a magyar színházi szakma történéseit, nos, azok nem adtak teret az Ön magyarországi megjelenésének. Eddig Ön mindössze egyetlen vendégelőadással szerepelt Budapesten, 1992-ben. 2014-ben pedig Eszenyi Enikő személyes munkálkodása eredményeként és az Ön által erősen kritizált magyar kormány anyagi támogatásával jöhetett hazánkba dolgozni egy előadás erejéig.
Így történt ez most is: a MITEM-et az Ön által kritikával illetett magyar kormány támogatja (az adófizetők pénzéből), és ebből a MITEM fennállásának kimagaslóan legnagyobb gázsiját fizettük ki az Ön nevével fémjelezett produkciónak, így nyilván személyesen Önnek is, mint rendezői gázsit. Ön a szabad belátása szerint ajánlotta fel a gázsija felét egy Ön által fontosnak tartott célra. Én egy egyetemi fizetésemet a járvány miatt árván maradt gyerekeket segítő alapítványnak utaltam át.
Sajnálom, hogy egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy személyesen találkozzunk. Talán sok mindent tisztázhattunk volna. Én ezután is kész vagyok a párbeszédre.
Tisztelettel: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház és a MITEM fesztivál igazgatója”
Nyitókép: Mátrai Dávid
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig a Thália Színházban már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. Interjúnk.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
