A Pest megyei településsel együtt már 348 városa van Magyarországnak. Kiskunlacháza szombati városavató ceremónia kapcsán beszélgettünk Répás József polgármesterrel, aki szerint ez a cím abból a szempontból is fontos, hogy a potenciális befektetők, vállalkozók figyelmét a településre irányítja.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára Áder János köztársasági elnök úgy döntött, szeptember 1-jével városi címet ad a Pest megyei Kiskunlacháza nagyközségnek. A hivatalos városavató ceremóniára szombaton kerül sor. Ennek apropóján beszélgettünk Répás Józseffel, Kiskunlacháza polgármesterével.
***
Miért volt ennyire szükség Kiskunlacházának a városi címre? Mivel jár egyáltalán manapság ez a cím? Presztízs-, netalántán anyagi kérdés?
Régóta van tehát már terítéken, hogy amit egyszer elvettek tőlünk, azt megpróbáljuk visszaszerezni – ha nem is erővel, de valami más formában. Azonban ez a cím abból a szempontból is fontos, hogy a potenciális befektetők, vállalkozók figyelmét erre a településre irányítja, mert véleményem szerint, aki be szeretne fektetni egy városban, az feltételezi, hogy ott – épp e cím miatt – rendelkezésre áll elegendő humánerőforrás, infrastruktúra. És a lakosság szempontjából is sok előnnyel jár a városi rang, az ingatlanok értéke például biztos, hogy nőni fog, egy vagyonnövekményt fog ez számukra jelenteni.
Hogyan változhat Kiskunlacháza térségi szerepe? Vannak, esetleg lesznek-e konkurens városok?
Ki kell, hogy mondjuk: szeretnénk a Duna innenső oldalán mikrotérségi központ lenni, és ugyan ebben a járásban Ráckeve volt az egyetlen város idáig – amellyel van egyfajta természetes rivalizálás –, de együttműködésre is van szükség, hogy mindkét város a maga erősségeit kidomborítva tegyen a térség fejlődéséért. Ráckeve inkább a kultúra területén tud mozogni, Kiskunlacháza pedig a gazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatások terén.
Mit kell egy nagyközségnek teljesítenie ahhoz, hogy városi rangra emelkedjen?
Egyrészt van egy törvényben felállított kritériumrendszer, amelyet teljesíteni kell – például az oktatás területén. Bár a bölcsődénket jövőre tudjuk majd átadni, középiskolánk viszont már évtizedek óta van, és büszkén elmondhatom azt is: minden intézményünk minőségi színvonalat képvisel. Az egészségügy kapcsán külön kiemelném, hogy a kötelező alapszintű ellátás mellett plusz szolgáltatásokat is tudunk nyújtani. Az infrastruktúra tekintetében pedig ugyancsak sokat tudtunk előre lépni. Persze, mindig el szoktam mondani, hogy nem szabad még itt megállni, de az a 10 milliárd forint, ami az elmúlt tizenöt évben idekerült a településre, látszik.
Tehát ez a városi cím elérésig tartó folyamat 15 évet vett igénybe?
Egy nagyon kemény, hosszú, rengeteg munkával tarkított, periódus végére érkeztünk, amelyben sokan álltak mellettünk, igaz, voltak olyanok is, akik minden ciklusban megpróbálták betenni a küllők közé a seprű nyelét. Politikai okok miatt gátolták, próbálták ellehetetleníteni fejlesztéseket, beruházásokat. De ezeken sikerült felülkerekednünk, köszönhetően a kiskunlacházi lakosoknak, akik vállalkozókként mindig igyekeznek megállni a saját lábukon. Ez egy régmúltból eredeztethető életfelfogás,
Szeptember 1. óta máshogy, más szellemiségben kelnek fel a helyiek?
Ezt nem tudom (nevet), de sok olyan, régóta itt élő lacházival beszélgettem, akik mondták: nagyon régi vágyuk teljesült a városi cím visszanyerésével, mert a felmenőik mesélték nekik, milyen felemelő érzés volt mezővárosban élni. Ez a cím ma is sokakat büszkeséggel tölt el, és bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz.
Hogyan készültek a városavató ceremóniára?
Szeretnénk méltó módon megünnepelni a történelmi eseményt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja például átadni ünnepi keretek között a városi rangról szóló okiratot. Ezen felül közel 200 gyermek fog szerepelni a városavató műsor egyik részében, este pedig neves előadók lépnek majd fel a színpadon. Szeretnénk, hogy ez a történelmi pillanat, amelyre majd százötven évet vártunk, mindenki számára emlékezetes legyen!
Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor
A Donald Tusk botrányos hatalomátvételét bemutató dokumentumfilm a kommunizmust idézi. Nem véletlenül. A lengyel miniszterelnök módszerei csúfot űznek a jogállamiságból.
„A szakma megszégyenítése” – így jellemezte Havas Hont András tevékenységét az Orbán-interjú kapcsán.
Az Orbán Győzőnével készült interjú jól láthatóan alaposan felborzolta a kedélyeket az ellenzéki szavazók között.
Elindult az aláírásgyűjtés.
Most kell igazán sokan legyünk! – üzente a miniszterelnök.
Alice Weidel exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben hangsúlyozta: 2026-ban a szuverenitás és az Ursula von der Leyentől való függés közt kell választanunk.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
