Káros, ráadásul teljesen értelmetlen Molnár Gyula javaslata – Párkányi Eszter elemző a Mandinernek

Megnyirbálná a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörét az MSZP-ből a DK-ba tartó Molnár Gyula. Az ellenzéki politikus nemrég jelentette be, hogy alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az államfő az alaptörvényben meghatározott

A politikus a javaslat indoklásában azt írja, hogy „az államfő öt éves hivatali ciklusára tekintettel előállhat olyan helyzet, hogy a köztársasági elnök pártállása eltér az aktuális kormányt alkotó pártokétól és az aktuális választói akaratot kifejező országgyűlési többségtől. Minden valószínűség szerint ez következik be 2022 tavaszán is, hiszen a fideszes többség a ciklus utolsó napjaiban választja meg az új államfőt.”

Szerinte pedig a gyakorlatban előfordulhat , hogy egy későbbi kormányváltást követően egy köztársasági elnök a saját párttársainak, bűncselekményt elkövető politikusoknak vagy akár állami közbeszerzéseken jogsértő módon győztes vállalkozások vezetőinek adhat – korlátozás nélkül – kegyelmet, megakadályozva ezzel az elszámoltatást.

„Molnár javaslata első pillantásra teljesen értelmetlen, egyrészt mert az indokolásban megfogalmazott célok elérésére alkalmatlan, és több, ártatlan személy számára is felesleges nehézségeket okozna” – nyilatkozta a javaslat kapcsán a Mandinernek Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.

Kifejtette: az Igazságügyi Minisztérium adatai alapján a sikeres kegyelmi kérvények aránya az elmúlt húsz évben évente 0,53 és 4,44 százalék között szóródott. Ebben az időszakban összesen 16 916 kegyelmi kérelmet nyújtottak be, és csak 344 fő részesült egyéni kegyelemben, ami két százalékos arány.

– hívta fel a figyelmet Párkányi Eszter.

„Molnár Gyula így moratóriumot kíván bevezetni egy olyan eljárásra, amely csak megindított büntetőeljárás esetében értelmezhető, és ezekben a büntetőeljárásokban is meg kellene jelennie a terhelti pozíciónak, vagyis az adott ügyben megalapozott gyanúsításnak, vádemelésnek kellene történnie kilencven nap alatt” – magyarázta az elemző. A büntetőeljárások időigénye tipikusan többszöröse ennek az időtartamnak, vagyis ez a korlátozás nem tudna érvényesülni – szögezte le.

Párkányi Eszter szerint a javaslat kifejezetten káros volta abban nyilvánul meg, hogy politikai érdekek mentén egyértelműen hátrányos helyzetbe hozná azon személyeket is, akiknek kegyelmi eljárásának lezárása éppen a tilalom idejére esne, vagyis indokolatlanul korlátozná a büntetőjogi méltányosság érvényesülését a politikailag nem kitett ügyek érintettjei számára.

Molnár emellett feltételezhetően azzal sincs tisztában, hogy az államfő közvetlenül nem járhat el kegyelmi ügyekben. Ahogy a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megtalálható tájékoztatóból is kiderül, a határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyi miniszter előterjesztést tegyen az elnöknek. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem köteles indokolást fűzni. A határozat azonban akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha ez nem történik meg, a kegyelmi eljárás befejeződik.

Mindezek mellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy büntetőeljárás a nyomozás megkezdésének időpontjától nemhogy nem fejeződik be kilencven nap alatt, hanem sok esetben még a gyanúsításig sem jut el. 

Fotó: MTI/Kovács Tamás