Megnyirbálná a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörét az MSZP-ből a DK-ba tartó Molnár Gyula. Az ellenzéki politikus nemrég jelentette be, hogy alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az államfő az alaptörvényben meghatározott
egyéni kegyelmezés jogát az országgyűlési képviselők választása kiírásának napjától a választás napját követő kilencven napig ne gyakorolhassa.
A politikus a javaslat indoklásában azt írja, hogy „az államfő öt éves hivatali ciklusára tekintettel előállhat olyan helyzet, hogy a köztársasági elnök pártállása eltér az aktuális kormányt alkotó pártokétól és az aktuális választói akaratot kifejező országgyűlési többségtől. Minden valószínűség szerint ez következik be 2022 tavaszán is, hiszen a fideszes többség a ciklus utolsó napjaiban választja meg az új államfőt.”
Szerinte pedig a gyakorlatban előfordulhat , hogy egy későbbi kormányváltást követően egy köztársasági elnök a saját párttársainak, bűncselekményt elkövető politikusoknak vagy akár állami közbeszerzéseken jogsértő módon győztes vállalkozások vezetőinek adhat – korlátozás nélkül – kegyelmet, megakadályozva ezzel az elszámoltatást.
„Molnár javaslata első pillantásra teljesen értelmetlen, egyrészt mert az indokolásban megfogalmazott célok elérésére alkalmatlan, és több, ártatlan személy számára is felesleges nehézségeket okozna” – nyilatkozta a javaslat kapcsán a Mandinernek Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.