Vb-selejtezők: Tamás Márk és Sallói Dániel a keretben, Szoboszlai visszatér

Őszintén, minden elismerésem M. Rossinak, de ugyanakkor valahol dühös is vagyok rá, mert nagyszerű sikereivel elfedi a magyar futball haldoklását, azt, hogy az elmúlás napról napra közelebb van. Természetesen a magyar futballt minden esetben a "magyar futballhoz" - kétszeres VB-ezüstérem, háromszoros olimpiai bajnoki cím - kell viszonyítani. Az a tény, hogy Magyarországon a lehetetlen kategóriája egy fiatal labdarúgónak a nemzetközi legalsó szint elérése is, az döbbenetes tragédia: nem világklasszis, nem Európa-klasszis szintről beszélek, csak nemzetközi, közép-európai, cseh, szerb, sőt szlovák szintről A Tokióban sikeres magyarokat vizsgálva, feltűnik, az emberi minőség magas foka. A felkészülés, a mindennapok szerteágazó organizmusa, mentáltrénerekkel, a fizikai edzés, a kiegészítő testépítés és a többi: napi 8 órai megfeszített munka. Megjegyzem: a ma csúcsfutballjában is időben ugyanennyire lenne szükség Magyarországon. Természetesen nem mindet a futballpályán, hanem a tokióiakat követve, a kiegészítő foglalkozásokkal együtt. És ha már futball: ebben nincs benne az egyéni edzés, amit a játékos magasabb szintre akar emelni, pl. labdakezelés minősége, kapura lövés pontossága, labdaszerzés szabályos keretek között, labdavezetés, cselezés gyorsítása estébék gyakorlása. Magyarországon, az MLSZ "szakmai" követelményei mellett? Ez természetesen CSAK MESÉBE VALÓ... Ami sikerünk van, az kettő összetevőből áll: külföldön, idegen szakemberek munkája által felhozott magyar nemzetiségű válogatott játékosok 6-8 fő!!! + Marco Rossi válogatott edzőtáborai. A magyar bajnokság, az OTP Liga technikai, sebességbeli, mentális színvonala, értelme a nullához közelít, lásd a nyári európai kupamérkőzések Puskás A., MOL Fehérvár, de Újpest hallatlanul gyenge, értékelhetetlen "teljesítmményét"... Ezért vagyok én mérges, de erről Marco Rossi tehet a legkevésbé. Őelőtte mindig megemelem a kalapom, tisztelettel. És minden válogatott játékos előtt, első helyen: Szalai Ádám.

1962-ben a VB-n győztünk utóljára Anglia ellen 2-1 re. A pályáralépőkből: már csak Mészöly, Rákosi, és Fenyvesi élnek.

Holender? mi történt? formán kívül van vagy sérült?

tegnap már megint nem jutott a Fradi a BL-be 12 év alatt egyszer járt magyar klubcsapat ott (egyszer... 12 ÉV alatt, erre még Gyurcsány idején is képes volt például a DVSC) de itt olyan kicsiség megy (mernek a fideszesek kicsik lenni), hogy annak kellett örülni, hogy pótselejtezőben kijutottunk a legnagyobb létszámű EB-re és ott csoportutolsóként kiestünk (sosem leszünk olyan erősek, mint Franciaroszág, mondták a fideszesek, még ha itthon is játszunk 60ezer ember előtt, örülnünk kell ellenük a döntetlennek, hát mi ez, ha nem a gyengeség és esélytelenség?)