74 éves korában elhunyt Furkó Kálmán nyugállományú ezredes, aki mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után.
„Furkó Kálmán 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Mikor 1961-ben Budapestre a vasútgépészeti technikumba került, életét már erősen meghatározta a sport. Érettségit követően jelentkezett a Testnevelési Főiskolára, azonban első alkalommal nem vették fel, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Nem adta fel, továbbra is készült az újabb felvételire, mellette pedig atlétikai edzésekre járt. Másodjára úgy vették fel a Testnevelési Főiskolára, hogy előtte el kellett mennie 11 hónap katonai szolgálatra, az egri felderítő zászlóaljhoz. Itt találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még mindig az atlétikában képzelte el jövőjét” – áll a Honvedelem.hu-n megjelent nekrológjában.
„A főiskolán dr. Galla Ferenc oktatta a judót és a birkózást, aki bevezette a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe, de az áttörést 1972-ben egy főiskolai karatebemutató hozta el a számára. A judo- és karateedzéseken tapasztaltaknak köszönhetően olyan komplex szemléletre tett szert, ami hiánypótló volt az akkori sorkatonai kiképzésben” – írják.
A nekrológ megemlékezik legendás katonai pályájáról. Szíve mélyén mindig Szolnokra vágyott, bár dipolma után Vácra került. A következő években felderítő katonák ezreit tanította önvédelemre, hamarosan a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket abban, hogy a stílus megvetesse a lábát Magyarországon. Hamarosan ez a stílus a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött hazánkban. A haderőben évtizedeken át az ő szellemisége dominálta a közelharc-kiképzést, a jelenlegi rendszer is sokban merít örökségéből – emlékeztet a Honvédelem.hu.
1976-tól nemzetközi karateversenyeken is részt vett, 1977. október 24-én megalapította a Szolnoki LTE klubot. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül. hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt.
„Élete során számos sport- és állami kitüntetésben részesült, ezek közül is kiemelkedett, amikor 2016-ban a honvédelmi miniszter Hazai Samu-életműdíjat adományozott részére. 2017-ben, a Kazahsztánban megrendezett világbajnokságon a 8. mesterfokozatot is neki ítélték” – zárul a nekrológ.
Fotó: Honvédelem.hu
Okkal függesztették fel 2004-ben a sorkatonaságot Magyarországon, amely egyre fenntarthatatlanabb volt a NATO-tagság mellett. Gazdaságilag óriási nehézség lenne az országnak, ha visszavezetnék a sorkatonaságot, tömegével esnének ki ugyanis a munkaerőpiacról a fiatalok. Márpedig a jelek szerint a Tisza Párt erre készül.
A második KC–390 Millennium hamarosan landol Kecskeméten.
Bevetésen a Mandiner. A Mi–24 lezárta csaknem ötvenéves magyarországi pályafutását, és végleg legendává vált a honvédség és a hazai katonai repülés történetében.
Nem mindennapi eseménnyel kezdődött az ünnepség.
A KC-390 beszerzéssel Magyarország úttörővé vált Európában – derült ki a Honvédelmi Minisztérium Facebook-bejegyzéséből.
Ezt mondta az egyik fiatal őrvezető.
A Mestertervben szakítottunk a hagyományokkal, és beleszálltunk a sport világába.
A huszonéves illető úgy érzi, az ő nemzedéke eddig Magyarországon leginkább korlátokat kapott. Jó, hát akkor nézzük azokat a fránya tényeket. Francesca Rivafinoli írása.
