A Deník N szerint a kormányzati kommunikáció ellenére a Huxit nem népszerű Magyarországon.
A szlovák Denník N arról számol be, hogy a Fidesz több magasrangú politikusa is jelezte, meg kell fontolni Magyarország további bennmaradását az Európai Unióban. Egy befolyásos politológus a kormánybarát médiában arról írt, hogy itt az idő a Huxitről beszélni. Az Unió egy birodalom jellemzőit mutatja, arrogáns, és teljesen egyértelmű, hogy lenézi Közép- és Kelet-Európa országait – ezek a Huxit pártolóinak fő érvei, akik azt állítják, a „globális pénzügyi elitek” meg akarják büntetni Magyarországot, amiért az nem hajlandó engedelmeskedni az utasításaiknak.
A Huxit ugyanakkor nem teljesen új téma Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök időről időre visszatér ahhoz az állításhoz, miszerint el tudja képzelni az EU-n kívüli életet is. Orbán Fidesze eredetileg nem volt euroszkeptikus párt, még ha Orbán már 1999- ben is arról beszélt,
A szélsőséges Jobbik színrelépése után azonban a Fidesz nem szorgalmazta az Unióból való kilépés gondolatát, még ha bizonyos esetekben kritizálta is Brüsszelt. A kemény euroszkeptikus álláspontot Magyarországon a Jobbik foglalta el.
A helyzet azonban a 2015-ös menekültválság után megváltozott, amikor a Fidesz gyorsan radikalizálódott és szembeszállt Brüsszellel. A Fidesszel szembeni közös fellépést tervező magyar ellenzék most egyértelműen Európa-párti és már a Jobbik sem szólít fel az Unióból való távozásra, éppen ellenkezőleg: Magyarország uniós ügyészséghez való csatlakozását szorgalmazza, amit a Fidesz elutasít.
A kormányzati kommunikáció ellenére a Huxit nem népszerű Magyarországon. A lakosság 83 százaléka támogatja az ország uniós tagságát és ezen a véleményen van a Fideszre szavazók 79 százaléka is. Győri Gábor, a Policy Solutions elemzője szerint azonban
„A kormányzati kommunikáció célja, hogy az emberekben a Brüsszelről kialakított képet lassan egy olyan ellenséggé változtassák, amellyel gazdasági okokból ugyan együttműködünk, de ha ez nem lesz összeegyeztethető a kormánypárt érdekeivel, akkor ez az együttműködés befejeződhet.” A politológus úgy véli, nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy a Huxit gondolata reális.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
A hatóságok csak késve rakták össze a mozaikokat.
Az egyik legnagyobb tehetség Pep Guardiola csapatához csatlakozik.
