„Lépéselőnyt szereztünk az unió más országaihoz képest” – mondta a pénzügyminiszter.
Ezt immáron Brüsszelben is elismerik – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után. A tárcavezető hozzátette: az Európai Bizottság nyári előrejelzésében jelentősen – 5 százalékról 6,3 százalékra – módosította a magyar GDP idei növekedésére vonatkozó prognózisát, míg az Európai Unióban 4,8 százalékos bővülést várnak a szakértők.
Jövőre Magyarországon 5, az unió egészére 4,5 százalékos növekedést valószínűsít az Európai Bizottság – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, és kiemelte: ez egybevág több nemzetközi szervezet és elemző előrejelzésével és alátámasztja, hogy
Míg az Európai Bizottság prognózisa szerint a tagállamok gazdasági teljesítménye 2022 végére térhet vissza a járvány előtti szintre, a Pénzügyminisztérium becslése szerint a magyar gazdaság újraindításával már idén elérhetik a járványt megelőző szintet – hangsúlyozta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kifejtette: a biztató előrejelzések ugyanakkor önmagukban nem elegendők.
Ha ez sikerül, akkor 2022-ben teljesíteni tudjuk a gyermeket nevelők szja-visszatérítését, amely az Európai Bizottság szerint is hozzájárulhat a dinamikus gazdasági bővüléshez” – magyarázta a tárcavezető.
A miniszterek tájékoztatást kaptak a G20 pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozó eredményéről is. Ezzel kapcsolatban a miniszter leszögezte: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „kétpilléres” nemzetközi adózási javaslatcsomagja még messze áll attól, ami elfogadható Magyarország számára. „Továbbra is elutasítunk minden olyan nemzetközi megoldást, amely a tisztességes adóversenyt korlátozza” – tette hozzá.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy a pénzügyminiszterek jóváhagyták a Bizottság által értékelt első 12 nemzeti helyreállítási terv elfogadásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatokat, így egy lépéssel közelebb értek ahhoz, hogy ténylegesen működésbe lépjen az állam és kormányfők által egy éve elhatározott Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF).
(MTI)
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Amerikában már Európa háborújaként tekintenek az orosz-ukrán konfliktusra.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Scott Bessent szerint a korábbi könnyítést szegényebb országok kérték, de Washington nem hosszabbít.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Nem mutathat fel olyan jelszavakat, amelyek arról szólnak, hogy a többség mindent visz, tehát akik a másik oldalhoz tartoznak, azonnal távozzanak hivatali idejük lejárta előtt.
Az amerikai elnök szerint 150 éve erre vár a Fehér Ház.
Székesfehérváron biztosította be a labdarúgó élvonalba való feljutását Erős Gábor együttese.
