A vádirat lényege szerint Sztojka mintegy húsz éve ismeri a sértettet, akivel szabadulása után vette fel ismét a kapcsolatot. Később hamis biztonságérzetet keltve és közös jövőt ígérve a nőt prostitúcióra kényszerítette, majd napi szinten kérte számon a bevételt. A vád szerint jelbeszéddel kommunikáltak, amelyben a „Hány kilométert futottál ma?” és a „Mennyi a lekvár?” kérdések gyakran előfordultak. A kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem mellett a vádiratban a pénzmosásra való felbujtás is szerepelt.
Az időközben S. István néven élő vádlott tagadja az ellene felhozott vádakat, a bíróság előtt azzal érvelt, nem kényszeríteni, hanem épp ellenkezőleg, lebeszélni akarta barátnőjét a prostitúcióról.
Nyitókép: MTI / Nagy Lajos