A La Vanguardia brüsszeli tudósítója arról számol be, hogy Magyarország évek óta az Európai Bizottság célkeresztjében van többek között a migránsokat segítő NGO-k üldözése, a Soros György által alapított egyetem bezárása és legutóbb az LMBT-közösséggel szemben diszkriminatív törvény miatt. Emellett aggasztja a Bizottságot a korrupciós és csalási ügyek sora, melyek az uniós támogatások kifizetéséhez kötődnek.
A lap szerint az EB egyelőre várakoztatja Magyarországot, és nem kezdi meg a 7,2 milliárd eurós helyreállítási alap kifizetését. A Bizottság szerint a terv elemzése hónapokat, és nem napokat vehet még igénybe, így Magyarország nem kapja meg az uniós forrást a nyár során. Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos nemrég arról beszélt, hogy kidolgozás alatt állnak „a jogállamiság betartására vonatkozó szempontok”.
A cikk kitért a kedden nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentésre is, amely elsősorban Magyarországgal és Lengyelországgal szemben fogalmazott meg aggályokat. Magyarországról többek között azt írta, aggodalmat kelt a „klientizmus, favoritizmus és nepotizmus”, illetve, hogy „elégtelenek” a korrupció felderítésére szolgáló független ellenőrzési mechanizmusok. A portál úgy véli, a fentiek kedvezőtlenül érintik Magyarországot, amelynek nagyon fontos, hogy az uniós források megérkezzenek. A La Vanguardia ír az LMBTQ-közösséget szerintük diszkriminatívan érintő törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásról is, illetve idézi Mark Rutte holland miniszterelnököt, aki az Unió elhagyását lehetővé tevő 50-es cikkelyre emlékeztette azokat, akik nem kívánják betartani az uniós értékeket.