Nincs indoklási kötelezettség
A szaktárca tájékoztatója alapján az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az ezekben az ügyekben hozott döntéseit pedig nem köteles indokolnia. A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás.
Kegyelmi kérelmet a terhelt (eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be, megfelelő indokokkal illetve az ezt alátámasztó dokumentumokkal.
Kötelező eljárás
A kegyelmezést tekintve külön csoportot képeznek hazánkban a legsúlyosabb büntetéssel sújtott, azaz tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt személyek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy korábbi döntése nyomán az Országgyűlés 2013-ban módosította a büntetés-végrehajtási törvényt, lehetőséget biztosítva ezeknek az elítélteknek is, hogy negyven év büntetés letöltése után, egy hivatalból induló, speciális kegyelmi eljárás nyomán feltételesen szabadlábra kerülhessenek, amennyiben a kegyelmi bizottság, majd a köztársasági elnök is pozitív döntést hoz esetükben.