Ritkán ad kegyelmet a köztársasági elnök, és akkor sem kell megindokolnia

Bár Áder János nemrég részleges kegyelemben részesítette azt a nőt, akit a bíróság tíz év fegyházra ítélt, amiért életveszélyesen megsebesítette az őt évek óta bántalmazó férjét, az Igazságügyi Minisztérium által közzétett statisztika szerint az államfő és elődei ritkán élnek kegyelemzési jogkörükkel.

A mostani államfő tavaly például mindössze tizenhárom esetben adott kegyelmet, pedig 2020-ban összesen 465-en nyújtottak be ilyen kérvényt. Volt olyan év (2014 és 2018), amikor mindössze négyen részesülhettek elnöki kegyelemben. Ezzel szemben 2015-ben huszonnégy személy mondhatta el ezt magáról.

A 2002-ig visszanyúló statisztika szerint a legtöbben Mádl Ferenctől kaptak kegyelmet, 2004-ben összesen negyvenegy előterjesztésnek adott zöld utat a néhai államfő. Az Igazságügyi Minisztérium összesítése szerint

Bár a szaktárcának nincs korábbi statisztikája, korábbi sajtóhírek alapján Göncz Árpád volt a legbőkezűbb ezen a téren, az egykori államfő a kérelmezők tíz százalékának adott kegyelmet, ami jóval több, mint a későbbi átlag. 

Nincs indoklási kötelezettség

A szaktárca tájékoztatója alapján az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az ezekben az ügyekben hozott döntéseit pedig nem köteles indokolnia. A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás.

Kegyelmi kérelmet a terhelt (eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be, megfelelő indokokkal illetve az ezt alátámasztó dokumentumokkal.

Kötelező eljárás

A kegyelmezést tekintve külön csoportot képeznek hazánkban a legsúlyosabb büntetéssel sújtott, azaz tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt személyek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy korábbi döntése nyomán az Országgyűlés 2013-ban módosította a büntetés-végrehajtási törvényt, lehetőséget biztosítva ezeknek az elítélteknek is, hogy negyven év büntetés letöltése után, egy hivatalból induló, speciális kegyelmi eljárás nyomán feltételesen szabadlábra kerülhessenek, amennyiben a kegyelmi bizottság, majd a köztársasági elnök is pozitív döntést hoz esetükben.

Az USA-ban az elnök, Angliában a királynő ad kegyelmet

Egy a Börtönügyi Szemlében korábban megjelent tanulmány szerint Angliában például a királynő adhat kegyelmet a büntetés teljes elengedésére, továbbá jogában áll – minisztereinek tanácsára – mérsékelni a büntetést.

Az Egyesült Államokban az elnök gyakorolja a kegyelmi jogkört. Az elnöki végrehajtási kegyelem megnyilvánulhat a büntetés elengedésében, enyhítésében, megváltoztatásában; a pénzbüntetés elengedésében és a halálbüntetés felfüggesztésében. A magyar szabályozással szemben az amerikai hatóság közli a kegyelemben részesültek nevét, az ítélkező bíróság tagállamát, az ítélet meghozatalának évszámát és az elkövetett bűncselekményt – áll a tanulmányban, amely megemlíti még Franciaországot is, ahol szintén a köztársaság elnöke gyakorolja ezt a jogkört, részleges vagy teljes kegyelmet adva a kérelmezőknek.

nyitóképünk illusztráció: az új kiskunhalasi börtön az átadás napján, 2019. február 22-én (MTI/Rosta Tibor)