Grúzia
15:002024. június 22.
Cseh Köztársaság
Törökország
18:002024. június 22.
Portugália

Ritkán ad kegyelmet a köztársasági elnök, és akkor sem kell megindokolnia

2021. június 08. 07:00

Az elmúlt csaknem húsz évben alig több, mint a kérelmezők két százaléka kapott kegyelmet Magyarországon az aktuális államfőtől.

2021. június 08. 07:00
null
Baranya Róbert
Baranya Róbert

Bár Áder János nemrég részleges kegyelemben részesítette azt a nőt, akit a bíróság tíz év fegyházra ítélt, amiért életveszélyesen megsebesítette az őt évek óta bántalmazó férjét, az Igazságügyi Minisztérium által közzétett statisztika szerint az államfő és elődei ritkán élnek kegyelemzési jogkörükkel.

A mostani államfő tavaly például mindössze tizenhárom esetben adott kegyelmet, pedig 2020-ban összesen 465-en nyújtottak be ilyen kérvényt. Volt olyan év (2014 és 2018), amikor mindössze négyen részesülhettek elnöki kegyelemben. Ezzel szemben 2015-ben huszonnégy személy mondhatta el ezt magáról.

A 2002-ig visszanyúló statisztika szerint a legtöbben Mádl Ferenctől kaptak kegyelmet, 2004-ben összesen negyvenegy előterjesztésnek adott zöld utat a néhai államfő. Az Igazságügyi Minisztérium összesítése szerint

az elmúlt tizenkilenc évben összesen 16767 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 341 esetben döntött a kegyelem megadása mellett a regnáló köztársasági elnök.

Bár a szaktárcának nincs korábbi statisztikája, korábbi sajtóhírek alapján Göncz Árpád volt a legbőkezűbb ezen a téren, az egykori államfő a kérelmezők tíz százalékának adott kegyelmet, ami jóval több, mint a későbbi átlag. 

Nincs indoklási kötelezettség

A szaktárca tájékoztatója alapján az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az ezekben az ügyekben hozott döntéseit pedig nem köteles indokolnia. A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás.

Kegyelmi kérelmet a terhelt (eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be, megfelelő indokokkal illetve az ezt alátámasztó dokumentumokkal.

Kötelező eljárás

A kegyelmezést tekintve külön csoportot képeznek hazánkban a legsúlyosabb büntetéssel sújtott, azaz tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt személyek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy korábbi döntése nyomán az Országgyűlés 2013-ban módosította a büntetés-végrehajtási törvényt, lehetőséget biztosítva ezeknek az elítélteknek is, hogy negyven év büntetés letöltése után, egy hivatalból induló, speciális kegyelmi eljárás nyomán feltételesen szabadlábra kerülhessenek, amennyiben a kegyelmi bizottság, majd a köztársasági elnök is pozitív döntést hoz esetükben.

Az USA-ban az elnök, Angliában a királynő ad kegyelmet

Egy a Börtönügyi Szemlében korábban megjelent tanulmány szerint Angliában például a királynő adhat kegyelmet a büntetés teljes elengedésére, továbbá jogában áll – minisztereinek tanácsára – mérsékelni a büntetést.

Az Egyesült Államokban az elnök gyakorolja a kegyelmi jogkört. Az elnöki végrehajtási kegyelem megnyilvánulhat a büntetés elengedésében, enyhítésében, megváltoztatásában; a pénzbüntetés elengedésében és a halálbüntetés felfüggesztésében. A magyar szabályozással szemben az amerikai hatóság közli a kegyelemben részesültek nevét, az ítélkező bíróság tagállamát, az ítélet meghozatalának évszámát és az elkövetett bűncselekményt – áll a tanulmányban, amely megemlíti még Franciaországot is, ahol szintén a köztársaság elnöke gyakorolja ezt a jogkört, részleges vagy teljes kegyelmet adva a kérelmezőknek.

nyitóképünk illusztráció: az új kiskunhalasi börtön az átadás napján, 2019. február 22-én (MTI/Rosta Tibor)

Töltődjön fel a Mandinerrel!

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. június 08. 15:36
"Kötelező eljárás" Alapvető. Nagyon barbár jogrend volt a Fidesz tényleges életfogytiglan szabálya a szabadlábra helyezés bármi esélye nélkül.
Akitlosz
2021. június 08. 15:32
Az államfő ebben is csak báb, formailag az államfő kegyelmez, de a valódi döntést az igazságügyminiszter hozza. Az igazságügyminiszternek kell "ellenjegyeznie", azaz engedélyeznie a kegyelmet. Az államfő ebben is a kormány alá van rendelve, hiába kegyelmezne, ha azt a miniszter nem engedi meg neki.
Akitlosz
2021. június 08. 15:29
Már miért kellene a kegyelmet megindokolni? A kegyelem, mint intézmény léte az indok. A kegyelem intézménye azért van feltalálva, mert az élet olyan, hogy előfordul, hogy a jog szabályos alkalmazása nem igazságos, ezért célszerű a jogszerű eljárás eredményét felülírni a kegyelemmel. Van amikor az elítélt tényleg bűnös, az ítélet jogos mégis azt érzi az ember igazságérzete, hogy egyéb körülmények és indokok miatt, amelyeket a büntetőeljárás nem vizsgál, nem vesz, mert nem is vehet figyelembe az elítéltnek mégis igazságosabb megkegyelmezni. Ahogyan a cikkben is benne van ez kb. az esetek 2%-a. Ami nem sok, de nem is elhanyagolható. Ezért kell a jogrendbe a kegyelem intézménye.
Box Hill
2021. június 08. 13:22
Egy feudális csökevény túlélését látjuk. Szégyen. Komoly ember ilyen kegyosztó szerepet nem is vállalna.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!