A beszélgetésben szóba került a hidegháború, Mihail Gorbacsov és Orbán Viktor is.
Eddy Kester brit gazdasági újságíró saját blogján tette közzé az első részét egy angol nyelvű interjúszövegnek, melyet még 2005-ben készített a volt kormányfővel. Az újságíró előszóban megjegyezi: noha arról volt szó, a beszélgetésről cikket is írhat majd, Kester visszaemlékezése szerint Horn azonnal közölte: abból, ami elhangzik nem írhatnak meg semmit, háttérbeszélgetés lesz.
Változás a fegyverkezésben
Mint az interjúban elhangzik, Horn már akkor sejtette, hogy változni fognak a dolgok a Szovjetunióban, mikor 1974-ben a nyugati szövetségesek, valamint a Szovjetunió és a Varsói Szerződés további országai között megkötött helsinki záróokmány tárgyalásai elkezdődtek. Ez volt az az 1975-ös szerződés, amely először, teljes mértékben szavatolta a közös biztonságpolitika, gazdasági és kulturális együttműködés szabadságát, illetve az emberi jogokról szóló elvi nyilatkozatot is tartalmazott.
Horn erről azt mondta, ez az MSZMP akkori reformszárnyának óriási lökést adott, és nem is voltak ezzel egyedül: „A helsinki záróokmány egy megegyezés volt a szovjetek és a nyugati államok között arról, hogy lelassítják a fegyverkezési versenyt, ezért cserébe pedig a szovjetek nem támasztanak akadályt az emberek szabad utazása, a gondolatok és ideológiák, ötletek szabad áramlása elé. Szóval amikor például a kulturális kosarát ennek az egyezménynek átbeszéltük, gyakorlatilag minden nyugati állam ott volt. Azt hiszem, itt indult minden, és a vezető, Kádár János ezt a legmesszebbmenőkig támogatta.”
1986-ban Horn éppen a Kremlben járt, és külpolitikai főtanácsadójával, jó ismerősével, Anatolij Csernajevvel vitázott. A helyzet rendkívül feszült volt, és Horn elmondása szerint Csernajevet győzködte arról, hogy a szovjetek RSZD-10 Pionyer interkontinentális-ballisztikus atomrakétái (NATO-kódnév: SS-20 Saber) lerombolják azokat az eredményeket, amiket elértek, és mindez új fegyverkezési versennyel fenyegetne, hiszen amíg a Pionyerek kint vannak, az amerikai Pershing-atomrakéták is aktívak maradnak.
Beszólt Gorbacsovnak
Az interjúban a volt kormányfő arról beszélt: 1986-ban Horn éppen a Kremlben járt, és külpolitikai főtanácsadójával, Anatolij Csernajevvel vitázott.Horn elmondása szerint Csernajevet győzködte arról, hogy a szovjetek RSZD-10 Pionyer interkontinentális-ballisztikus atomrakétái lerombolják azokat az eredményeket, amiket elértek, és mindez új fegyverkezési versennyel fenyegetne, hiszen amíg a Pionyerek kint vannak, az amerikai Pershing-atomrakéták is aktívak maradnak.
Vitájuk közben Gorbacsov is belépett az irodába, és Horn neki is beolvasott, azt kérdezte:
Gorbacsov meglepve válaszolta Horn szerint, hogy a katonai vezetés számára nem így számolt be a rakéták szerepéről. Horn itt hozzátette, végül 1987-re Gorbacsov a fegyverek visszavonása és elraktározása mellett döntött, ezzel végleg beindítva a Vasfüggöny lebontásához vezető politikát.
„A legelső emlékem az ellenzékről Orbán Viktor volt”
Horn arról mesél az interjúban, hogy mikor egyeztetett a demokratikus ellenzékkel, „emlékszem, Viktor mindig azt mondta, soha nem ülne le velünk.
Azt mondtam neki, ugyan már, Viktor, az Isten szerelmére, ülj végre le velünk! De ő mindig azt mondta, nem teszi.”
A volt kormányfő szerint később „majdnem baráti” kapcsolatba került Orbánnal, és többször találkoztak, néha akkor, amikor Horn kormányon volt, és akkor is, amikor ellenzékben.
Nyitókép: MTI / Oláh Tibor
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
