A minisztérium emlékeztet, hogy Budaörsön és környékén az őszibarack nemesítés hagyománya a XIX. század végére nyúlik vissza. A területen termesztett őszibarack fajták az ott meghonosított fajtákból és a területre szelektált fajtákból kerültek ki. Az emberi szaktudás napjainkban is meghatározó szerepet játszik a kézzel való ritkítás, a tapintásos érettségvizsgálat és a kézi szedés során.
A Budaörsi őszibarack intenzív illatú, aromaanyagokban gazdag, zamatos gyümölcs, amelynek sajátos jellemzői a pirosas fedőszín, a molyhos héj, a nem túl kemény hús és a leveses állomány. A Budaörsi őszibarack minősége a termesztési kultúrának és az emberi szaktudásnak is köszönhető.
A gyümölcs termőterülete lankás dombokon és déli fekvésű lejtőkön fekszik, ahol a jellemzően magas napsütéses órák száma nagy napi hőingadozással párosul, ami kedvez a gazdag zamatanyagok és a pirosas fedőszín kialakulásának. A gyümölcs üde savassággal párosuló édes íze és intenzív illata a szerves anyagokban és mikroelemekben gazdag termőtalajnak köszönhető. A gyümölcs leveses állománya az érési időszakra eső csapadékmennyiség hatására alakul ki.