Jászberényben botrányt őröl a malom

Joó István írása a Mandiner hetilapban.

Hitler- és Szálasi-idézeteket már nem posztolgat Budai Lóránt, ahogy azt egyszerű helyi jobbikos képviselő korában, 2012 körül tette, helyette Jászberény polgármestereként tavaly nyáron a piactéren gyűjtötte a maga számára a nemzeti konzultációs íveket. Előszeretettel ekézi a kormányt, és hazugozza a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, igaz, utóbb – legalábbis a kormányt illetően – kicsit visszafogja magát, hiszen bevallottan számít a költségvetési kompenzációra, amelyről a kormány áprilisban dönt. Budai Lóránt arra hivatkozik, hogy 500 millió forintos adóbevétel-kiesése van a városnak, ezért „minden egyes segítségnek örülni kell, és meg kell köszönni”. Azt is reméli egy miniszterelnökségi megbeszélés után, hogy a kormány „a beruházások határidejének módosításában is segítséget tud nyújtani, mert ez is sokat jelent a városnak”.

Zagyva ügyek
A határidő-módosítások emlegetésével alighanem a Zagyva partján épülő Kultúrmalom-projektre is gondol a Jobbik–DK–MSZP–Momentum-féle városvezetés első embere. Mondhatni jelképerejű a folyó zavaros vizében tükröződő romos óriásmalom látványa Jászberény óvárosában. Az előző ciklusban induló, európai uniós forrású, több mint egymilliárd forintos rendezvényközpont-építés kapcsán tavaly nyáron szerződést bontottak az eredeti vállalkozóval, így most már bizonyosan nem zárul határidőre – ez év végére – a 2019 végén induló beruházás. Bár nyomban két új vállalkozóval tárgyaltak – rossz nyelvek szerint ez „érdekkörellentétet” is tükrözhet a koalíción belül –, az irányító hatóságon múlik, továbbengedi-e a projektet. Ha elutasítja a hosszabbítási kérelmet, az uniós támogatást vissza kell fizetni.

A Terület- és településfejlesztési operatív programhoz tartozó beruházás kivitelezése kétségtelenül döcögve haladt előre – amiben szerepet játszhatott a covid gazdaságot befagyasztó első hulláma is –, de az önkormányzat már a végső határidő előtt fél évvel elállt a szerződéstől. A legfurcsább, hogy előtte néhány hónappal még gyorsan kifizetett egy combos, 287 millió forintos részszámlát, holott jócskán lett volna indok, amivel megtagadhatta volna a polgármester az utalást a 25-30 százalékos készültségi fokon álló projekt kapcsán. Korábban a kormánypártisággal nem vádolható Szabad Európa is megírta: például minőségi követelményekkel kapcsolatos szerződésszegésre, hibás teljesítésekre alapozva lehetett volna visszatartani az összeget.

A Mandiner ez ügyben Gedei József DK-s alpolgármesterhez fordult, aki fültanúk állítása szerint belső vizsgálatot tartott szükségesnek a kifizetés ügyében. Gedei ezt nem ismerte el, de azt igen, hogy problémásnak tartja a kifizetést. Hozzátette: a testület előtt hangoztatott véleménye elég kellett volna legyen ahhoz, hogy belső vizsgálat induljon a hivatalban. Az alpolgármester szerint Budai Lórántnak okkal voltak aggályai a vállalkozóval szemben, hiszen akkor már látszott: a halasztáskérés időpontjára sem fog elkészülni a kivitelezés. Ám a szerződés alapján, illetve a műszaki ellenőr és más szakemberek ellenjegyzése miatt alapos indok híján nem kérdőjelezhette meg a szerződéskifizetés jogosságát. „Ha netán megállapítható lesz valaki felelőssége – véli Gedei József –, akkor azoké, akiknek kötelességük lett volna szakmailag figyelemmel kísérni a folyamatot és tájékoztatni a polgármestert, hogy baj van a teljesítéssel.”

A szivárványkoalíciós városvezetés korábban az előző polgármestert, a fidesz–KDNP-s Szabó Tamást igyekezett hibáztatni. Azt állította, hogy a részszámlát azért kellett automatikusan kifizetni, mert Szabó közvetlenül az önkormányzati választás előtt olyan bankgaranciához segítette hozzá a hitelre számító kivitelezőt, az EcoSaving Kft.-t, ami után a város kötbért sem tudott volna érvényesíteni. 

A két cikluson keresztül, 2010 és 2019 között polgármester Szabó Tamás tagadja ezt a más országos orgánumban már megjelent híresztelést. Lapunknak azt mondja, pusztán ahhoz a kéréshez járult hozzá, hogy a készültségi fokok szerint előre ütemezett kifizetéseket ne az EcoSaving bankszámlájára utalja át a hivatal, hanem a céget hitelező bankéra. Azt, hogy a volt polgármester annak idején nem járt el rossz gazdaként, igazolja, hogy bár utódja a szerződésbontással egy időben feljelentést tett, a rendőrség az eljárást már megszüntette. A nyomozás kiderítette, hogy nem áll meg a hűtlen kezelés és csalás gyanúja.

Az ügyben Szabó Tamás pont a mai városvezetést bírálja, méghozzá amiatt, hogy a számlakifizetés után még szerződést is bontott a közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozóval. „Az általuk megkeresett vállalkozók százmilliókkal drágábban építenék át a Fecske-malmot, legkorábban akkorra, amikorra az ejtett kivitelező tenné, aki ráadásul most perben áll Jászberénnyel” – fejti ki a kisebbségi Fidesz-frakció tagjaként tevékenykedő politikus.

Kutya-macska koalíció
Egy másik feljelentéssel kapcsolatban a nyomozást még nem zárták le, ám az már kiderült: Budai Lóránt beadványával akarva-akaratlanul egyik alpolgármesterét és koalíciós szövetségesét, Gedei Józsefet találta el. A Volánnal kötött, a városnak netán előnytelen szerződés ugyanis nem Szabó Tamás kézjegyét viseli: Gedei József még 2009-ben, MSZP-s polgármesterként kötötte a busztársasággal a helyi tömegközlekedés biztosítására, mint az bebizonyosodott a hivatali dolgozók rendőrségi kihallgatása nyomán. A szerződés szerint a város fizeti ki a Volán előre nem látható veszteségeit, az összeg nagyságát nem szabták meg. Szabó Tamás vezetése alatt volt néhány év, amikor a társaságnak kifizetetlen vesztesége keletkezett. A képviselő-testület egyhangúlag egyetértett abban, hogy később fizessenek. A Volán akkor elfogadta a halasztást, de 2020-ban, Budai Lóránt idején már pénzéhez akart jutni, benyújtotta a számlát a kérdéses 75,5 millió forintos tartozásról. Az önkormányzat fizetett az év végén, de a polgármester olyannyira felháborodott, hogy feljelentést tett hanyag kezelésre és hivatali visszaélésre hivatkozva.

Gedei József a hivatalban felteszi a kérdést: „Ha a helyi tömegközlekedést biztosító szerződés előnytelen volt a városnak, akkor miért nem mondta fel hosszú időn keresztül az előző vezetés?” Hangsúlyozza, hogy 2009-ben fideszes többségű testület volt, így ő kisebbségben irányító polgármesterként járt el. Hozzáteszi: kisvárosokban sosem lehet úgy megszervezni a helyi közlekedést, hogy nyereséges legyen, logikus tehát, hogy az önkormányzatoknak pótolniuk kell a hiányt.

Ez az eljárás még tart. Különben a városi legenda szerint Budai Lóránt és Gedei József távolról sincs jó kapcsolatban. Budai hivatali ügyekben másik alpolgármesterére, a szocia­listának megmaradt Balogh Bélára és a helyi MSZP által behozott jogászokra hagyatkozik. A szocialista és a DK-ba átigazolt alpolgármester között régtől feszültség munkál, és ez az ellentét átsugárzik Budai és Gedei viszonyára is – azon túlmenően, hogy a két politikusi karakter gyökeresen különbözik. A polgármester sokak szerint szélsőséges nézetű és amatőr, a DK-s alpolgármester ezzel szemben profi és konszenzusos. Azt rebesgetik, a DK Gedeit kéri fel, hogy induljon el helyben az ellenzéki összefogás őszi előválasztásán, amelyet ha megnyer, Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. számú választókerületében Pócs János fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő kihívója lehet.

A polgármester és az alpolgármester ellentétét előrevetítették előző ciklusbeli megszólalásaik. A fideszes volt városvezető azt mondja: „A migránsválság idején Gedei József kvótabetelepítést szorgalmazott azon az alapon, hogy szerinte a jászok is – szó szerint – gyüttmentek voltak a tatárjárás után. Budai Lóránt jobbikos médiumokban viszont a városban dolgozó ukrán és szerb vendégmunkásokkal szemben igyekezett hangulatot kelteni.”

Miért tarolt helyben az ellenzék?
Ismeretes, hogy 2019. október 13-án csak tucatnyi szavazattal kerekedett felül Budai Lóránt, a Fidesz kérésére megismételt helyi választáson azonban már mintegy négyezer vokssal. Rákérdezünk Szabó Tamásnál, mi lehetett a nagyobb arányú vereségük oka. Az egykori fideszes polgármester azt állítja, hogy a megismételt választáson erős és gyűlöletkeltő mozgósítás zajlott a közösségi médiában, ez sodort az urnákhoz sok, korábban passzív szavazót.

Szerepet játszhatott szerinte az is, hogy a svéd multinacionális vállalat pont a választás közeledtével jelentette be: leépíti jászberényi telephelyét, és Nyíregyházán fejleszt. „Az ellenfeleink által keltett kampányzajban háttérbe szorult az a tény, hogy két ciklusomban soha nem látott fejlesztést élhetett meg mind Jászberény, mind a nagy támogatásokból részesülő helyi cégek. Most jöhet az eszmélkedés, hiszen nemrég a polgármester meg akarta emelni a vállalkozók adóját, és költségvetési támogatást vont el még olyan civil szervezettől is, mint a Jászság Népi Együttes.”

Pócs János parlamenti képviselő rámutat: az utóbbi években 47,5 milliárd forintnyi állami és uniós támogatás áramlott Jászberénybe. „A kormányberuházások és a támogatások most sem szünetelnek – teszi hozzá –, például 8,5 milliárdos értékben épül az elkerülő út, amelyet jövőre át is adunk. Nekem nem azzal van bajom, hogy Budai Lóránt hogyan harcolt a választási küzdelemben, hanem hogy a harccal azóta sem állt le, és az imént említett fejlesztések, támogatások ellenére változatlanul pocskondiázza a kormányt, a Fideszt és személyemet.”

A helyi botrányok sora egyelőre szakadatlan. A legfrissebb ügy, amelyre a jászberényiek felkaphatták a fejüket, a város piacának határidőre elkészült felújításával kapcsolatos. A napokban a Szolnoki Törvényszék biztonsági intézkedésként leemeltetett 50 millió forintot a község számlájáról, a helyi építőipari kivitelező ugyanis beperelte az önkormányzatot, mivel nem fizette ki az alapmegerősítési pótmunkát. Ami elengedhetetlen volt, ezért engedélyezte a Miniszterelnökség közbeszerzési hatósága. A követelés jogossága tükröződött a városvezetés által aláírt, emelt összegű szerződésmódosításban és a teljesítésigazolásban is. „Értetlenül állok az eset előtt” – mondja a Mandinernek Baranyi Szabolcs kivitelező, a Nagy Kft. tulajdonosa. Szerinte felfoghatatlan, hogy egy jászberényi kisvállalkozással így bánt a saját települési önkormányzata. „50 millió forint nem aprópénz nekünk – nyomatékosít –, cégünk húsz főt foglalkoztat helyben.”

Nyitóképen: A városházán a jobbikos polgármester az MSZP-s alpolgármesterre hagyatkozik a DK-s ellenében. Fotó: Ficsor Márton