Balra tolódik az EU hatalmi központja a Fidesz Néppártból való távozásával – írja elemzésében a VoteWatchEurope brüsszeli intézet, amely szerint mint egy pókerjátékban, Orbán emeli a tétet és bemondja az „all in”-t.
A VoteWatchEurope brüsszeli think tank elemzést közölt arról, hogy a gyakorlatban milyen hatása lesz a Fidesz Európai Néppártból (EPP) való távozásának.
A brüsszeli elemzők szerint az EU intézményeiben balratolódás várható a történtek nyomán. Az EPP elveszített 12 európai parlamenti képviselőt, és talán még továbbiak is követhetik a Fideszt.
Ez egyértelműen segíti az európai szocialistákat és liberális Renew Europe frakciót. Ráadásul a szocialisták tovább erősödhetnek, ha az olasz Öt Csillag Mozgalom csatlakozik hozzájuk a most zajló tárgyalások után. Ezzel az EP ciklusának félidejében,
A VoteWatchEurope arra is felhívja a figyelmet, hogy a fideszes képviselők távozásával gyengülnek a piacpárti erők a Néppárton belül, hiszen a Fidesz rendszeresen szembeszállt a szigorúbb állami és uniós gazdasági szabályozásokat szorgalmazó északi EPP-pártok törekvéseivel.
A think tank emlékeztet, hogy a migrációs, gender- és joguralmi ügyekben hangosan megszólaló
amikor a belső piaci és kereskedelmi szabályozások voltak terítéken.
Alapkérdés most, hogy hova megy a Fidesz az EPP elhagyása után. A brüsszeli elemzők szerint az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) frakció a legvalószínűbb, mivel az EPP-n túl a Fidesz leginkább az ECR (melynek vezető ereje a lengyel Jog és Igazságosság párt) álláspontjaival ért egyet: az EP-beli szavazások 72 százalékában ugyanúgy szavazott a magyar kormánypárt és az ECR-frakció.
Az ECR-től jobbra álló ID (Identitás és Demokrácia) frakcióval (benne az olasz Ligával, az osztrák és holland Szabadságpárttal, valamint a francia Le Pen-féle Nemzeti Gyűléssel) ez az együttszavazási arány csak 51 százalék.
A brüsszeli elemzőközpont kifejti:
– szemben az ID-frakció kisebb uniós költségvetés melletti kardoskodásával. Szembenáll a két jobboldali frakció az EU-n belüli szabad mozgás kérdésében is (az ECR erősítené Schengent és a mobilitást, míg az ID kritikus ezzel kapcsolatban).
A VoteWatchEurope azt valószínűsíti, hogy az EPP-ből való kilépéssel Orbánék könnyebben tudnak egyensúlyozni a régióban jelenlévő érdekek és befolyások között, mintsem a merkeli CDU/CSU közvetlen „védelme” alatt. Úgy fogalmaznak: mint egy pókerjátékban, Orbán emeli a tétet és bemondja az „all in”-t.
Szerintük ha Orbán jól lépett, akkor a Magyarországon és a régióban fontos üzleti érdekekkel rendelkező országok, mint
mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína vagy Törökország.
A döntésről ítéletet mond majd a jövő évi magyarországi parlamenti választás, ahol Orbán Fidesze az egyesült ellenzéki erők koalíciójával fog szembenézni. „Az EU döntéshozóinak közelről kell figyelnie ezeket a fejleményeket, és ha el akarják kerülni az EU további megosztását, akkor sokoldalú stratégiai megközelítéssel kell élniük – szemben egy érzelmi reakcióval –, ami figyelembe veszi a helyi gazdasági és kulturális jellegzetességeket” – írja végül a brüsszeli elemző intézet.
Megtudtuk Szánthó Miklóstól, hogy Donald Trump kiket tart a valódi szövetségeseinek európai politikai szereplők közül. Továbbá annak részleteibe is beavatott minket az Alapjogokért Központ főigazgatója, hogy mi az amerikai elnök békestratégiája.
A kommunikációs igazgató szerint Magyar Péter hazudik és marhaságokat beszél.
A Tisza Párt elnöke – ahogy szokott – a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban is ígérget és fenyegetőzik.
Romániában azt mondják: elég volt!
Kovács Zoltán szerint a távozó demokrata adminisztráció kicsinyes bosszúja volt Rogán Antal kitiltása, de már megtették a szükséges lépéseket a helyzet megoldása érdekében.
A bukfenckirály ismét produkálta magát.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
