A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít.
Magyarországon a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat év végére – jelezte előre a Pénzügykutató Zrt. az MTI-nek szerdán eljuttatott elemzésében. Kiemelték: a kormány az államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt egyébként is éledő gazdaságot; év végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció és tovább gyengül a forint. A pandémia 2020-ban a második világháború óta nem tapasztalt visszaesést okozott világszerte, különösen a fejlett országokban – idézték fel. A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a kelet-közép-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi – tették hozzá.
A GDP 30 százaléka ment válságkezelésre
A magyar kormány jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a krízis leküzdésére - mutattak rá. A Pénzügykutató szerint a válságkezelés ennek ellenére
a kormány ugyanis a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, így nem ösztönözte kellően a fogyasztást. Hozzátették: a hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta.
Megállapították: a háztartások megtakarítási hajlandósága és képessége erősödött, amit a korlátozott költési lehetőségek és az óvatossági megfontolások mellett a törlesztési moratórium is növelt. Arra is kitértek, hogy a munkaerőpiaci folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A kutatóintézet szerint
A kutatóintézet felhívta a figyelmet arra: prognózisunk annak feltételezésére épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdaságipartnereinknél a vakcina széleskörű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására.
(MTI)
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
