Megfelelőnek ítélte a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság és a Kúria

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek. Izer Norbert a lap szerdai számában kifejtette: a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.    

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.    

A Google-re egymilliárdos bírságot szabtak ki

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.    

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

(MTI)