Augusztus 20-tól látogatható az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában

2021. február 20. 17:39

A terem a Budavári Palota ékszerdoboza, és a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt.

2021. február 20. 17:39
null

Augusztus 20-ától lehet megnézni a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját, a Szent István-termet. A különleges látványosságnak és a hozzá kapcsolódó kiállításnak helyet adó épületrész, a déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatait befejezte a Várkapitányság. A következő hetekben elkezdődik a századforduló legjelentősebb reprezentatív termének belsőépítészeti kialakítása. Az épületrész és a legendás terem újjászületése a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg.

Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett terem a Budavári Palota ékszerdoboza, és a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt.

Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert reprezentatív terem

Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra.

A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját egy évvel ezelőtt, az épületegyüttes déli összekötő szárnyának helyreállításával, és a benne található Szent István-terem újjáépítésével kezdte el a Program megvalósításáért felelős Várkapitányság. Mára az eredeti térszerkezet elkészült, most a terem belsejének korhű kialakítása következik. A különleges helyszínt a nagyközönség 2021. augusztus 20-ától újra eredeti szépségében csodálhatja meg.

A fejlesztésben részt vevő hazai mesterek évek óta gőzerővel dolgoznak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, a terveknek megfelelően készülnek az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes diófa fal. A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik az eredetivel megegyező rekonstrukción.

A belső tér legmeghatározóbb elemét,

a több mint 2 méter széles és 4,5 méter magas Zsolnay-kandallót márciusban kezdik el összeállítani

a helyszínen, majd a következő hónapokban a szakemberek fokozatosan alakítják ki az eredeti megjelenést a padlótól a mennyezetig. Az új kulturális és turisztikai látványossághoz kapcsolódóan kiállítás is bővíti majd a Budavári Palota élménykínálatát, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek el az épületben.

A Nemzeti Hauszmann Program megvalósítása során az értékteremtés mellett az értékmentés is kiemelt feladat.  A déli összekötő szárny munkálatai alatt már többször találtak értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket. Ezek könnyebbé teszik a múlt felidézését, az eredeti állapotok még pontosabb visszaállítását. Az épületrészben 2019 végén indult falkutatás, amely során a többi között értékes Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő. A tárgyi emlékeket a Várkapitányság szakemberei biztonságba helyezték. A leletek közül több az építkezés befejezése után, eredeti helyén újra látható lesz.

A Budavári Palota déli összekötő szárnyának történeti helyreállítását és a Szent István-terem műemléki rekonstrukcióját követően folytatódik a palotaegyüttes teljes külső és belső felújítása.

(Várkapitányság)

Fotók: Várkapitányság

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. február 21. 15:18
"1896. évi VII. törvény a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról A magyar ÁLLAM 1896-ban ezeréves megalapitásának és fennállásának ünnepét üli. A törvényhozás ennek emlékét a következőkben örökiti meg: 1. paragrafus A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhitattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapitott hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcseséggel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, és az országot jó és balsorsban segitve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fentartotta. " 125 éve még a keresztények is jól tudták, hogy ki és mikor alapította a magyar államot. Szóval ugyan nem az a Szent István. Ez a teória csak fideszes történelemhamisítás. Akkor nem alakult semmiféle addig nem létező új állam. Hanem csak keresztényesítve lett a régi állam, ami reform, mégpedig nagy reform, de nem államalapítás. Amire Szent István Magyarország királya lett, addigra már 4 éve Magyarország nagyfejedelme volt.
zakar zoltán béla
2021. február 21. 11:41
" Elvtársak! Nem minden panel, ami fénylik!"
kozmosz
2021. február 21. 01:13
"A korona szerkezete. A korona két részből áll; 1) az abroncs = görög korona (corona graeca); 2) a felső kereszt alakú pántok = latin korona (corona latina)."
Akitlosz
2021. február 20. 21:12
Szent István nem volt államalapító. Mivel az ő korában a magyar állam már több mint száz éves volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!