Ez nem felelős kormányzás, és végképp nem jogállam

„Miért tartotta fontosnak, hogy megkeresse Pintér Sándort kérdéseivel?

Az ok nyilvánvaló: különösen a járvány tavaszi hullámában elrendelt korlátozó intézkedések és az otthon elhagyására vonatkozó szigorú szabályok miatt nőtt a társadalmi feszültség, és ez táptalaja volt a négy fal közti bántalmazásoknak, azok gyakoribbá válásának. A bántalmazott össze volt zárva a bántalmazójával, és ebben a jóval kiszolgáltatottabb helyzetben nehezebben is tudott segítséget kérni. A korlátozások gazdasági hatásai, a csökkenő bevételek, a munkanélküliség is fokozhatták a stresszt, és nagy nyomást helyeztek a családokra. Mindezek együttesen oda vezettek – legalábbis komoly szerepük volt benne –, hogy drasztikusan megnőtt a kapcsolati erőszak eseteinek, a szexuális bűncselekménynek és az emberöléseknek a száma.

Novemberben szintén kíváncsi volt a témával kapcsolatos adatokra, azonban akkor azt mondták, három hónapot kell várnia. Ezt hogyan értékelné?

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól azóta sem érkezett válasz, három hónapig húzzák az időt. November 26-án adtam be a kérdéseimet, amire így február legvégén kapok csak választ. Az indok: az adatok kiadása veszélyeztetné a közfeladataik ellátását. Ami nem igaz: a Belügyminisztérium honlapján elérhetőek a tavalyi egész éves adatok, ezeket kellene havi bontásban elküldeni nekem, ennyi lenne a feladat. A rendőrség már egy kereshető adatbázist is kifejlesztett az alatt az idő alatt, amíg állítólag a veszélyhelyzeti feladatait látta el. Létrehoztak egy bűnügyi nyilvántartást, egy online térképet, ami az őszi korlátozások közterületi szabálysértésekre és utcai bűnözésre gyakorolt hatásait mutatja, de semmit nem mutat abból, hogy a javuló utcai tendenciák mellett mi a helyzet az otthonok falai között. Mintha a rendőrség nem akarna tudomást venni a súlyosbodó családon belüli erőszakról.

Hogyan vélekedik Pintér Sándor válaszáról? Túl sok információt nem tudtunk meg belőle.

Elképesztő a válasz, a titokkormányzás jól bevált hagyományait folytatja. A kormány titkolózása a járvány alatt érte el a csúcspontját: ma már alapvető információkat sem adnak ki, és alapból titkosítanak mindent tíz évre. 7-8 éve még Pintér Sándor nagy táblázatokat küldött nekem a családon belüli erőszak számairól, aztán már csak a bűnügyi statisztikai rendszer linkjét küldte el, ma meg már azt sem. Maradt az üres propaganda, a semmitmondó lózungok arról, hogy a kormánynak fontos az erőszak elleni fellépés.

Ez nem felelős kormányzás, és végképp nem jogállam: teljesen ellenőrizhetetlenné vált a kormány működése, lehetetlenné az elszámoltatása. Akárhova fordulunk, titokfalakba ütközünk. Ez is a választási csalás egy formája, mert az emberek nem jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amik alapján értékelhetnék a kormány teljesítményét. Pedig akár három miniszter is magáénak érezhetné ezt a fontos területet a kormányban, hiszen van egy igazságügyi miniszter, egy belügyminiszter és egy tárca nélküli családügyi miniszter – egyik sem lép érdemben a romló tendenciák ellenére sem.”