Az ukrán félnek nem tetszett az uniós kritika. Interjú.
„Josep Borrell uniós főbiztos nemrégiben élesnek mondható kritikát fogalmazott meg a KMKSZ zaktatásával kapcsolatban, ugyanakkor az elmúlt évekből számtalan olyan esetet lehetne elősorolni, amikor sérelem, zaklatás érte a kárpátaljai magyarságot, mégsem reagált az EU. Egyáltalán elvárható Brüsszeltől, hogy kritikát fogalmazzon meg a még csak nem is EU-tag Ukrajnával szemben?
Az EU és Ukrajna között 2014-ben született meg a társulási, majd egy szabadkereskedelmi egyezmény: innentől joggal várhatja el Brüsszel, hogy Kijev az európai uniós elvekkel is összhangban cselekedjen, és nemcsak politikai, gazdasági, hanem a kisebbségeihez fűződő viszony terén is. EP-képviselőként magam is szót emeltem minden alkalommal az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottság felé is jeleztem, amikor sérelem érte a magyar közösséget, ugyanakkor elmondható, hogy Federica Mogherini 2014–2019 között külügyi főképviselőként rendre semmitmondó, általánosságokat megfogalmazó válaszokat küldött. Josep Borrell – aki 2019-től tölti be a tisztséget – adta nemrégiben az eddigi legtartalmasabb és a legreményteljesebb választ arra vonatkozólag, hogy az Európai Unió napirenden fogja tartani az Ukrajnával való kapcsolatai során a kárpátaljai magyar közösség helyzetének kérdését.
Olyannyira, hogy ez a Társulási Tanács ülésén is napirendre került, és megjelent az elfogadott határozatban is. Az ukrán félnek természetesen nem tetszett az uniós kritika, hogy a kárpátaljai magyarságot érő inzultusokkal az ukrán hatóságoknak foglalkozniuk kell, illetve, hogy fel kell gyorsítaniuk a kisebbségek jogairól szóló törvény megalkotását, amely a Velencei Bizottság ajánlásaiban is megfogalmazódik. Az ukránok mindezidáig húzták az időt a vonatkozó törvény elfogadásával, de most nagyon erőteljes jelzéseket kaptak arra vonatkozóan, hogy nem szabad tovább halogatni a kérdést.
Számítanak ezek az uniós figyelmeztetések, kritikák Ukrajnában?
A Társulási Tanácson elhangzott kritikáknak nem volt kedvező médiavisszhangja Ukrajnában. Az első reakciók az elbagatellizálás irányába mutattak, megpróbálták az ukrán diplomácia sikertörténeteként tálalni az elfogadott határozatot. Néhány nappal később viszont elindultak a támadások, úgy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos ellen, mint a parlamenti jelentéssel szemben (az EU–Ukrajna Társulási Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentés, amelyet a Tanács előtti napon fogadott el az Európai Parlament), amiből egyértelműen látszott, hogy nagyon célba talált a kritika. Fontos megjegyezni, hogy a jelentés kitért a továbbra is virágzó korrupcióra, az oligarcharendszerre, vagy a média helyzetére is. Összességében tehát elmondható: bármennyire is igyekeznek szabadon értelmezni a jelentés tartalmát, az ukrán média figyelemmel kíséri, mit mondanak az Európai Unióban Ukrajnáról.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Románia az Egyesült Államok „legjobb partnere” a régióban az energiaügyi miniszter szerint.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Giró-Szász András írása.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
