Emlékezzünk a kommunista diktatúrák áldozataira!

„1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazda Párt főtitkárát szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával, majd hurcolták el a Szovjetunióba. Ott 8 évig tartották fogva, először a Gulagon, majd az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központjának börtönében.

A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunista diktatúra közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunista diktatúrák áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

Az el nem beszélt 20. századi történelem megannyi eseménye ma is velünk él a családi történetekben és traumákban, amelyeket a diktatórikus rendszerek okoztak. A múlttal való szembenézés és emlékezés, bár minden alkalommal mély sebeket téphet fel, segíthet abban, hogy feldolgozzuk, és tanuljunk a történelem viszontagságos eseményeiből.

Emlékezzünk tisztelettel az áldozatokra, akik az életükkel, egészségükkel, szabadságukkal és egzisztenciájukkal fizettek azért, mert egy olyan korban éltek, amelyben a hatalom kontroll nélkül bármit megtehetett. Gondoljunk nagyrabecsüléssel azokra is, akik ezekben a sötét időkben is harcoltak a terror ellen, az igazságot és a szabadságot képviselve!”