A bruttó és a nettó átlagkereset is 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el a KSH jelentése szerint.
A decemberi reálkereset 7,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 2,7 százalékos inflációval számolva. Az átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, 10,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 000 forintot ért el, ami 10,6 százalékos, illetve 10,8 százalékos növekedést jelent.
A vállalkozásoknál 472 900 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 71 ezerrel, 3,2 százalékkal volt kevesebb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén foglalkoztatottak száma 21 400-zal, 18,4 százalékkal csökkent egy év alatt tavaly decemberre és alacsonyabb lett az átlagkereset is.
A költségvetési szektorban 6,5 százalékos volt a keresetek közfoglalkoztatottak nélkül számolt emelkedése és bruttó 425 800 forintot tett ki, az alkalmazottak száma 0,2 százalékkal nőtt. A közfoglalkoztatottak száma 6,3 százalékkal, 90 100-ra csökkent egy év alatt, keresetük 0,5 százalékkal volt alacsonyabb tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt.
A feldolgozóiparban 11,4, az építőiparban 10,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly decemberre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szállítás raktározás területén 24,0 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, amivel 477 ezer forint fölé emelkedett, az egészségügyben 18,6 százalékos emelkedéssel megközelítette a 461 ezer forintot
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az Index birtokába jutott Tisza-tervezet minden korábbinál durvább megszorítást vázol fel: a progresszív adózás bevezetésével már az átlagbérnél is jelentősen csökkenne a nettó fizetés. Szalai Piroska elemzése.
A szakírók, a szakportálok és a szurkolók is ugyanazon a véleményen vannak.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát tekintve, az uniós átlagnál jóval alacsonyabb szinten áll Magyarország.
Azért van a műsorvezető kezében iPad és a fülén szerkesztő, hogy ne kövessen el élő adásban statisztikával való visszaélést. Kohán Mátyás írása.
Új panaszkezelő felület indul az alvállalkozói kifizetések védelmére.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
