Nem nőtt drasztikusan hazánkban a halálozások száma

Mint arról korábban írtunk, ki fog derülni, mennyi áldozata van a koronavírusnak. Ebben jelenhet nagy segítséget, hogy a WHO és az Európai Unió támogatásával létrehozott EuroMOMO hálózat 2008 óta értékeli a jelentő országok heti halálozási adatait, így honlapjukról nyomon követhető a COVID-19 pandémia alatti többlethalálozások alakulása is.

A szervezetről

Az EuroMOMO (European Mortality Monitoring program) eredetileg azzal a céllal került kialakításra, hogy felmérje a szezonális influenzával, pandémiákkal és más környezeti tényezőkkel (például nyári hőhullámok) összefüggő heti többlethalálozást. Bár a rendszer nyers halálozási adatokat dolgoz fel, a szezonális influenzajárványok miatti halálozási többletet, vagy épp a nyári hőhullámok okozta többlethalálozást is ki lehetett már így mutatni.  A szezonális influenza többlethalálozásra gyakorolt hatását az alábbi grafikonon jól nyomon lehet követni. Itt az összesített heti halálozás látható az adatot szolgáltató országokban/országrészekben 2017-től (heti halálesetek összege):

Jelenleg azonban sajnos csak 19 ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Luxemburg, Magyarország, Málta, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és Szlovénia) szolgáltat teljes körű nemzeti adatokat, míg 2 két ország 4 régiójára nézve (Németországban Berlin és Hessen, az Egyesült Királyságban pedig Anglia és Wales) csupán regionális adatszolgáltatás történik.

Az EuroMOMO nem részletezi a halálokokat, ezek kapcsán eleve számos bizonytalanság merül fel, így célszerűbbnek tűnik az összesített halálozási adatok elemzése. Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos országok saját módszertana szerint például kevesebb a vírus miatt elhunytak száma, mint máshol, holott az összes halálozás megugrása mégis jóval magasabb lehet egyéb államokhoz képest.

Az elérhető halálozási adatok részben abszolút számokban vannak megadva a honlapon, részben statisztikai értékekként. Az alábbiakban az egyik ilyen statisztikai érték, az úgynevezett „Z-érték” alakulását mutatjuk be a fentebb jelzett országokban 2020. 10. hetétől (2020. március 2-8.) – tehát a COVID-19 esetek jelentős számú európai regisztrálásától – kezdődően 2020. 52. hetéig (2020. december 21-27.).

A Z-értékkel az egyes alapértékeket standardizálják, és egy standard normál eloszlás értéktartományára transzformálják azokat (az alap halálozás strandard deviációja). Ezzel tehát gyakorlatilag különböző adatsorokat egységesítenek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az elhalálozási minták összehasonlítását eltérő népességű országok és különböző időszakok között.

Egy konkrét példát véve, az alábbi ábrán Spanyolország esetében látjuk a Z-érték trendjét 2020. 10. hetétől kezdődően. Az ábrán az alapvonal (szürke szaggatott vonal – „baseline”) határozza meg a normál/alap halálozás tartományát (szürke sáv – „normal range”), míg a jelentős növekedés (piros szaggatott vonal – „substantial increase”) a lényegi, nem mérési vagy egyéb hibából eredő esetleges kiugrás határát jelöli. Ebben a dimenzióban a sötétkék egyenes vonal mutatja magát a Z-értéket, tehát lényegében a halálozási többlet trendjét.

Ez alapján az alábbiakban egy olyan – saját készítésű – ábrát mutatunk be, ahol a fentebb jelzett időszakban – tehát a koronavírus-járvány első hullámától kezdődően a tavalyi év végéig – országonként/országrészenként a heti Z-értékek 43 érintett hétre vetített átlagait rendeztük csökkenő sorrendbe.

Ez alapján elmondható, hogy Magyarországon a koronavírus miatti halálozások számának a járvány második hullámában tapasztalt növekedése ellenére a pandémia teljes időszakát nézve bőven 2 alatt van a Z-értékek jelzett időszakra vetített átlaga, tehát a tárgyidőszakban az összes halálozást alapul véve nem beszélhetünk érdemi kiugrásról. Ezzel szemben Spanyolországban, az Egyesült Királyság angliai országrészében és Belgiumban már mérsékelt (4-7 közötti Z-értékű), míg Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Szlovéniában, Portugáliában, Svédországban de még Ausztriában is enyhe (de azért számottevő, 2-4 közötti Z-értékű) halálozási többletről beszélhetünk.

Ez az adatsor különösen elgondolkodtató annak tükrében, hogy például a napi.hu-n december végén közzétett adatok alapján a koronavírus-következtében elhunytak tekintetében csak Horvátország, Szlovénia és Bulgária állt rosszabbul Magyarországnál. 
A EuroMOMO adatai ugyanakkor azt is cáfolják, hogy drasztikusan megnőtt volna hazánkban a halálozások száma az elmúlt évekhez képest. Az alábbi ábrák épp arra világítanak rá, hogy 2017-től a halálozási többlet trendje láthatóan nagyjából stabil pályán mozgott hazánkban, míg ugyanez nem mondható el például Spanyolországról, Belgiumról, Hollandiáról, Franciaországról vagy épp Svédországról, függetlenül attól, hogy az adott országok COVID-statisztikái alapján pontosan kiket tekintenek koronavírus miatt elhunytaknak.

Az alábbi, részletes heti Z-értékeket bemutató összefoglaló táblázat alapján az is tanulságos, hogy Magyarországon még most, a valóban súlyosabb második hullám idején sincs kiugrás a halálozási adatokban, szemben például Belgiummal, Svájccal, Franciaországgal, Szlovéniával, vagy akár Ausztriával (a kiugrások értékét a fentebb bemutatott színskálával jelöltük).

Biztosat persze leginkább az Eurostat 2020-ra vonatkozó, heti bontású mortalitási mutatói alapján lehet majd állítani, melyet idén januárban tesz közzé az uniós statisztikai hivatal. Jelenleg csak a 2020-as év 41. hetéig (október 5-11-e) ismerhetők meg az európai halálozási mutatók.