Enciklopédia született a nagy magyar tragédiáról
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A Neokohn szerint a Mazsihisz korábban többször keltette azt a benyomást nyilatkozataiban, hogy a magyar zsidóság egyedüli képviseletére jogosult.
A Fővárosi Törvényszék 2021. január 19-i végzése értelmében jogerőre emelkedett korábbi ítélete, melyben a Mazsihisz személyiségi jogok megsértése iránt indított keresetét elutasította az EMIH – Magyar Zsidó Szövetséggel szemben – tudta meg a Neokohn. Hozzátették: a Fővárosi Törvényszék korábban 2020. november 12-i ítéletében első fokon elutasította a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) keresetét, amellyel azt akarta elérni, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) ne használhassa rövidített nevének kiegészítéseként a „Magyar Zsidó Szövetség” toldatot – tudatta az EMIH közleményében.
A portál emlékeztetett: az EMIH 2019 decemberében döntött arról, hogy rövidített nevét EMIH – Magyar Zsidó Szövetség elnevezésre módosítja. A szervezet döntését azzal indokolta, hogy az elmúlt években a hitközség működésébe több külső szervezet is csatlakozott, valamint az egész országra kiterjedő hitéleti tevékenységet végez, vidéki hitközségek működésében is aktív részt vállalva, valamint a szakrális hitélet keretein túl is egyre több területen képviseli a judaizmus értékeit, amit így a nevében is fontosnak tart megjeleníteni, írják.
A Neokohn hangsúlyozta, hogy a Mazsihisz 2020 januárjában nyújtott be keresetet az EMIH névkiegészítése ellen, mert szerintük az sérti a 2011-es egyházi törvényt és a Polgári Törvénykönyv névviselési szabályait, mivel az új elnevezés olyan benyomást kelt, mintha az EMIH a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez kapcsolódna, hozzátéve, hogy a névhasználat a két szervezet összetévesztését eredményezheti a közvélemény előtt.
A bíróság az EMIH ellenkérelmét minden pontjában megalapozottnak ítélte, így a Mazsihisz kereseti kérelmét elutasította – írta meg a Neokohn.
(Neokohn)