Ma nincs olyan európai ország, ahol ne jelentene gondot az alacsony gyermekszám. Interjú.
„A kormány családpolitikai intézkedéseinek hatékonyságát a demográfiai mutatókkal is lehet mérni. Mit mutatnak a számok?
A célunk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszünk segíteni a családalapítás előtt álló fiatalokat, és a gyermeket nevelő családokat. A demográfiai mutatók tekintetében időarányosan jól állunk. Közel negyven éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma, mint most, a válások száma 60 éves mélypontra süllyedt. Tartósabbak, stabilabbak a házasságok.
A termékenységi arányszám rendkívül fontos mutató a nemzetmegtartás, a reprodukálás szempontjából. Az elmúlt tíz évben hogy alakult ez a mutató?
Miről is van szó? Ez a szám tükrözi legjobban, hogy mekkora a gyermekvállalási kedv egy adott országban. Magyarországon 2011-ben volt a történelmi mélypont, 1,23-volt ez a mutató, most 1,6-hoz közelítünk, ami praktikusan annyit jelent, hogy 2011-ben száz családban 123 gyermek született, most pedig 157. Ez huszonnyolc százalékos növekedést jelent szűk tíz év alatt, ahhoz azonban még mindig kevés, hogy nemzeti szinten is gyarapodni tudjunk. Jó úton haladunk ugyan, de a fiatalok még mindig több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik, így van még teendőnk.
Nemzetközi összevetésben Magyarország hol áll?
Míg 2010-ben az unióban mi voltunk a sereghajtók, addig mára utolértük az uniós átlagot, sőt egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv 2010 és 2018 között. A demográfiai eredményeinkre, családpolitikánkra szerte a világban felfigyeltek, ma már az USA-tól kezdve Japánon át a nyugat-balkáni országokig, a világ számos pontján méltatják a magyar modellt.”
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Kecskemét az elmúlt évtizedben nemcsak gazdasági értelemben fejlődött látványosan, hanem abban is, ahogyan a lakhatás kérdéséhez viszonyul. A város ma már tudatosan építi fel azt a rendszert, amely egyszerre ad választ a fiatalok életkezdési nehézségeire, a családok igényeire és a munkaerőpiac elvárásaira.
Szijjártó Péter 3 óra 15 perces interjút adott a Telexnek. Pontosabban a telexes Fábián Tamás eddig vallatta a külügyminisztert.
Ruff Bálint a Partizán képernyőjéről érkezik a Tisza Párthoz.
Havas a Tisza Párt elnökét „prosztó csávóként” jellemezte.
Az egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy jelentősen csökkent a nevelőszülők száma Amerikában egy Biden ideji politika következtében.
Rácz András egy lengyel lapnak adott interjújában vázolta fel egy esetleges kormányváltás utáni magyar külpolitika irányvonalait. Magyar katonák ukrajnai jelenlétére is utalt. Nyilatkozatának megjelenése után sajtóhibáról írt.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
