Ma nincs olyan európai ország, ahol ne jelentene gondot az alacsony gyermekszám. Interjú.
„A kormány családpolitikai intézkedéseinek hatékonyságát a demográfiai mutatókkal is lehet mérni. Mit mutatnak a számok?
A célunk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszünk segíteni a családalapítás előtt álló fiatalokat, és a gyermeket nevelő családokat. A demográfiai mutatók tekintetében időarányosan jól állunk. Közel negyven éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma, mint most, a válások száma 60 éves mélypontra süllyedt. Tartósabbak, stabilabbak a házasságok.
A termékenységi arányszám rendkívül fontos mutató a nemzetmegtartás, a reprodukálás szempontjából. Az elmúlt tíz évben hogy alakult ez a mutató?
Miről is van szó? Ez a szám tükrözi legjobban, hogy mekkora a gyermekvállalási kedv egy adott országban. Magyarországon 2011-ben volt a történelmi mélypont, 1,23-volt ez a mutató, most 1,6-hoz közelítünk, ami praktikusan annyit jelent, hogy 2011-ben száz családban 123 gyermek született, most pedig 157. Ez huszonnyolc százalékos növekedést jelent szűk tíz év alatt, ahhoz azonban még mindig kevés, hogy nemzeti szinten is gyarapodni tudjunk. Jó úton haladunk ugyan, de a fiatalok még mindig több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik, így van még teendőnk.
Nemzetközi összevetésben Magyarország hol áll?
Míg 2010-ben az unióban mi voltunk a sereghajtók, addig mára utolértük az uniós átlagot, sőt egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv 2010 és 2018 között. A demográfiai eredményeinkre, családpolitikánkra szerte a világban felfigyeltek, ma már az USA-tól kezdve Japánon át a nyugat-balkáni országokig, a világ számos pontján méltatják a magyar modellt.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
A magyar lelket nem értő nevetgélők úgy hitték, ők a korszellem – de aztán kiderült, hogy a magyarok többsége ezt a hármasságot vallja. Ungváry Zsolt írása.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
A publicista arra sajnos nem tért ki, hogy az állapotos Varga Judit meglökése úgyszintén kívül esik-e a bántalmazás általa elképzelt körén.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
