Pert nyert a Magyar Nemzet jogelődje Czeglédy Csabával szemben

A lap jogelődjének, a Magyar Időknek adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla Czeglédy Csaba ellenében – írta meg a Magyar Nemzet. A kijelentések a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző kampány során hangzottak el, a választási kampányt pedig az AB következetes gyakorlata is olyan szituációnak tekinti, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek.

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi elsőfokú ítéletet, és másodfokon, jogerősen a Magyar Idők – a Magyar Nemzet jogelődjének – javára ítélt Czeglédy Csabával szemben. A Demokratikus Koalíció udvari jogásza, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba a Magyar Idők internetes oldalán megjelent Czeglédy Csaba választásokat is pénzelhetett című cikkben több állítást is kifogásolt keresetében – közölte a Magyar Nemzet.

A Magyar Idők cikkének címén kívül az írásban további, jó hírnévhez fűződő személyiségi jogának sérelmét kifogásolta az alábbi állítások kapcsán:

„Tanúk igazolhatják, hogy az MSZP és a DK által támogatott szombathelyi képviselő, e két párt titkos pénztárnoka, a hatmilliárdos költségvetési csalás gyanújával letartóztatott Czeglédy Csaba finanszírozta a veszprémi és a tapolcai időközi választást.” (II. számú közlés)   

„Budai úgy tudja, a 2015-ös veszprémi időközi választáson Gőgös Zoltán és Czeglédy megállapodtak, hogy Czeglédy finanszírozza a választási kampányt.” (III. számú közlés)   

„Ezt követően Kész Zoltán független jelölt mögé beállt az MSZP és a DK, a Czeglédyhez köthető Human Operator Zrt. által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérét.” (IV. számú közlés)   

„A Czeglédynek dolgozó diákok (akiknek a pénzét ellopta az adócsalásért már egyszer elítélt ügyvéd).” (VI. számú közlés)   

„A Human Operator Zrt. által működtetett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért.” (VII. számú közlés)

A Magyar Nemzet megírta: Czeglédy azt kérte a bíróságtól, hogy az állapítsa meg: a Magyar Idők megsértette jó hírnévhez való személyiségi jogát ezen állítások közreadásával, másrészt hétszázezer forintos sérelemdíjat kért. A másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla a perbeli jogvitát az Alaptörvényben is oltalmazott jó hírnév tiszteletben tartásához való jog és a sajtószabadság alapjogi összeütközéseként azonosította.

Közérdekű információ

A Magyar Nemzet állítása szerint az ítélőtábla az Alkotmánybíróság (AB) egyik korábbi határozatában (34/2017. (XII. 11)) hangsúlyozta, hogy a „híresztelés” polgári jogi fogalmának (Ptk. 2:45.§ (2)) szokásos értelmezése nem veszi kellőképpen figyelembe a sajtó tevékenységének sajátos alkotmányos értékét, így nincs összhangban azokkal az alkotmányossági követelményekkel, amelyek a sajtószabadság jogából fakadnak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatára is hivatkozva az AB kiemelte, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése. A demokratikus vita többi résztvevőjének pedig joga van ehhez a tájékoztatáshoz.

Az AB hangsúlyozta, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról tudósító újságírók nem saját állításaikat vagy véleményüket tárják a nyilvánosság elé, nem saját gondolataikkal igyekeznek befolyásolni a szélesebb közvéleményt. Ezért a közéleti szereplők kijelentéseit közvetítő sajtónak a valótlan tényállításokért fennálló felelőssége más mérce szerint ítélendő meg ahhoz képest, amikor a szerkesztők és újságírók pusztán saját elképzeléseik és előzetes döntéseik mentén határozzák meg a médiatartalmat. A mások állításait közlő sajtó felelősségének korlátozottsága kiváltképp fennáll akkor, amikor a média a közéleti vita frontvonalában tevékenykedő politikusok kijelentéseit terjeszti.

Közéleti szereplők

Mindezért az AB a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást is olyan kivételnek tekinti, amikor a sajtó mentesül a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól. Ez a mentesség sem tekinthető azonban feltétlennek, mert a sajtó felelősségére vonatkozó teszt lényegi eleme, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat hűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé. Az pedig a perben nem volt vitatott, hogy az alperesi jogelőd sérelmezett cikke Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatát saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve közvetítette a nyilvánosság felé.

Az ítélet szerint a Magyar Nemzet az elsőfokú ítélet fellebbezésében arra helyesen hivatkozott, hogy Budai Gyula idézett nyilatkozatai a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat megelőző kampány során hangzottak el. A választási kampányt pedig az AB következetes gyakorlata is olyan szituációnak tekinti, amelyben a lehető legerősebben jönnek számításba a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek.

Szöveghű volt a közlés

A másodfokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az AB határozatában írt alkotmányos követelmény figyelembevételével a Magyar Idők a közéleti szereplő kijelentéseit közvetítő sajtószervként mentesült a perbeli cikkben közzétettek valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó szokásos kötelezettsége alól, mert a sérelmezett írásműben Budai Gyula közszereplő politikus, képviselőjelölt sajtó számára megfogalmazott nyilatkozatait saját értékelés nélkül, szöveghűen, a közlések beazonosítható forrását egyértelműen megjelölve tette közzé. Emiatt pedig nem teljesíthető Czeglédynek a Magyar Időkkel szemben előterjesztett keresete.

A jogásznak állnia kell saját másodfokú perköltségét, valamint köteles megtéríteni a Magyar Idők általános forgalmi adóval növelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét, valamint viseli a mindkét fellebbezésre figyelemmel le nem rótt fellebbezési illeték összegét – írta meg a Magyar Nemzet.

(Magyar Nemzet)