„Nem sok értelme van a jogállamisági mechanizmusnak” – szakértő a Mandinernek

Napok óta zajlik az értelmezési küzdelem a nemzetközi és a magyar nyilvánosságban a múlt heti uniós csúcson született megállapodásról. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb hétfőn, a parlamentben így összegzett: győzött a józan ész, megvédték a magyar szuverenitást és a magyarok pénzét. Kormányzati részről többször elhangzott, hogy a magyar-lengyel kiállás, illetve az uniós német elnökséggel folytatott tárgyalások révén sikerült elérni:

s csak a következő költségvetés kifizetéseire vonatkozzon. Továbbá: általános megállapításokra, illetve gender-ügyi vagy a bevándorlással kapcsolatos nézetkülönbségek miatt ne lehessen alkalmazni ezt az eszközt. Soros György a megállapodás kapcsán rossz kompromisszumról írt, és azonnal csalódottságának adott hangot, mondván, az unió nem tanította móresre az illiberális államokat.

Különvélemény Mesterházytól

Ezzel szemben a hazai ellenzék jórészt és látványosan elégedett a paktummal. Például Jakab Péter jobbikos elnök közösségi oldalán arról értekezett, hogy Orbán Viktor kapott egy pofont, és Brüsszelben újra csend lett. „Már nincs vétó, nincs küzdelem, marad a jogállamiság, mint feltétel, amit vagy számon kérnek majd rajtunk vagy nem” – fogalmazott kissé talányos bejegyzésében a Jobbik elnöke.

Nála is határozottabb volt ugyanakkor Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, aki szerint „minden olyan jogállamisággal kapcsolatos jogszabály életbe lép, amelyet az elmúlt időszakban kiküzdöttünk a tolvaj rezsimekkel szemben, Orbán ehhez képest legfeljebb jogi relevanciával nem bíró sajtpapírokat tud csak felmutatni eredményként. Partraszállást vizionált, de zátonyra futott.”

Hogy a történtek megítélése kapcsán nem csupán az ellenzék és a kormány van nézetkülönbség, de akár a szocialista párton belül is lehet, azt elsősorban Mesterházy Attila volt pártelnök nyilatkozatából lehetett kiszűrni. Mesterházy az ATV vendége volt hétfőn reggel, és azt magyarázta, hogy a megállapodásnak mindkét fél számára vannak előnyös elemei. Sorolta: a magyar kormányfőnek is kedvezően alakult a történet, hiszen a hivatkozott mechanizmust végül csakis a pénzügyi érdekek sérelmére lehet alkalmazni, ráadásul csak évek múltán, az erről szóló döntést meg lehet támadni az Európai Bíróságon,

A Momentum politikusai mellett ennél a DK-s Dobrev Klára jóval lelkesebb volt. Közleményében idézte az Európai Bizottság alelnökét, Vera Jourovát is, aki a döntést követően azt mondta: nem számít nagy késlekedésre abban az esetben, ha Magyarország vagy Lengyelország úgy dönt, hogy az uniós bíróság elé viszik a mechanizmust. Márpedig hamar eldőlt, Budapest és Varsó is él a lehetőséggel. A Magyarországot beteg demokráciának tartó biztos arra számít, hogy ez az eljárás gyorsan lezajlik, „itt sokkal inkább hónapokról, mintsem évekről beszélhetünk”.

Érdemes közbevetni: a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás szabályosságáról az Európai Bíróság két év alatt csupán egy főtanácsnoki véleményt tudott letenni az asztalra, pedig abban az esetben „csupán” a tartózkodó voksok megítéléséről van szó, nem pedig egy, akár az alapszerződést is érintő új jogi eszközről.

Ellentmondásos kijelentések

Megkeresésünkre Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője rámutatott:

„Nem rejti véka alá, hogy nem rajong az Orbán-kormányért, ami alapvetően nem lenne probléma, leszámítva azt a tényt, hogy biztosként ez szakmaiatlan viselkedés. Bizonyára felbosszantotta a magyar és a lengyel kormányok nyilatkozata, miszerint a jogállamisági mechanizmus uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdését az uniós bíróság elé fogják vinni” – magyarázta.

Párkányi Eszter úgy látja: a bíróság malmai valójában lassan őrölnek, egy eljárás rendszerint évekig elhúzódik, sőt, még a gyorsított eljárás esetében is több, mint fél évre van szükség az ítélet megszületéséhez. Arról nem is beszélve, hogy pusztán magának a keresetnek a benyújtására is két hónap áll rendelkezésre a jogszabály kihirdetését követően. Tehát a bírósághoz fordulás szándékát előre bejelentő tagállamokat sem sürgeti az idő. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ráadásul azt nyilatkozta, hogy az úgynevezett előzetes normakontroll akár két évvel is eltolhatja a jogállamisági mechanizmus hatályba lépését.

„Éppen emiatt furcsa Vera Jourová biztos kijelentése: mintha nem tudná leplezni türelmetlenségét. Honnan lehetne előre tudni egy még be sem nyújtott keresetről, hogy mennyi időbe telik majd azt elbírálni?

– vetette fel az elemző, hozzátéve, akár azt is gondolhatnánk, hogy csak akkor fontos neki a „jogállamiság”, ha azt politikai fegyverként használhatja a „renitens” tagállamok ellen.

A jogállamiság ugyanis nem definiált jogi fogalom, ezzel szemben a hatalmi ágak elválasztása és a bíróságok függetlensége egyértelműen beletartozik az európai követelményrendszerbe. „Jourová biztos asszony kijelentése akár az uniós bíróság gyors eljárásra utasításaként is értékelhető, márpedig a bírákat senki sem utasíthatja, ők csak a törvénynek felelnek” – hangsúlyozta.

Pénzügyi érdekek sérelmére

Mégis, ha igaza lenne Jourovának, és a bíróság pár hónap alatt dönt, mire számíthatunk? – vetettük fel. Párkányi úgy véli, a mechanizmus politikai méregfogát már egyébként is sikerült kihúzni. Így a múlt héten megkötött megállapodás garantálja, hogy azt nem alkalmazhatják ideológiai viták rendezésére, csupán az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelme esetén lenne bevethető. „Ezen túl is csak ultima ratioként alkalmazható, akkor, ha a Bizottság már minden más lehetőséget, így például a kötelezettségszegési-eljárás indítását is kihasználta, és mindez nem vezetett eredményre.

de Jourovával ellentétben én nem bocsátkoznék jóslatokba a bíróság jövőbeli eljárása kapcsán” – részletezte az elemző.

A legújabb fejlemény, hogy szerdán az Európai Parlament is jóváhagyta a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet. Egyértelmű: a testületnek nem tetszik a múlt heti tanácsi megállapodás. Kérdés, ennek milyen hatása lesz a további folyamatokra.

nyitókép: Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az európai jogállamisági mechanizmusról beszél az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2020. október 5-én. (MTI/EPA/Francisco Seco)