Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet elszakíthatatlan része a tizenhárom őshonos nemzetiség.
„A magyar nemzet elszakíthatatlan és integráns része a Magyarországon őshonos tizenhárom nemzetiség” – jelentette ki Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán.
Semjén Zsolt az ülésen hangsúlyozta, a kormány nemzetiségpolitikájának kiindulópontja az, ami az alaptörvényben is szerepel, hogy a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. „A nemzetiségeknek joguk van az önazonossághoz, az önkormányzathoz, és mindahhoz, ami az identitás megőrzéséhez és kiteljesedéséhez szükséges” – mutatott rá.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „a magyar nemzetnek hasonlóképpen elszakíthatatlan és integráns részei az őshonos magyarországi nemzetiségek, (...) mint a határon túli magyarság”. Semjén Zsolt azt mondta, az anyaországgal rendelkező nemzetiségek híd szerepet töltenek be az adott ország és Magyarország között. Ha a kapcsolat gyümölcsöző, akkor méltányos, hogy az adott nemzetiség ebből részesüljön, de ha valamiért ez a kapcsolat „éppen nem a legideálisabb”, akkor abból semmilyen hátrány nem hárulhat az adott nemzetiségre – hangsúlyozta.
Szólt arról, a nemzetiségi támogatásokra 2010-ben 3,5 milliárd forint jutott, mára ez az összeg minimum 21,5 milliárd forint. „Régi adósságot tettek jóvá, amikor a nemzetiségi költségvetést emelték” – mondta. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a pályázati összegek is radikálisan nőttek, továbbá számos köznevelési intézmény került át nemzetiségekhez. Míg 2010-ben 12 nemzetiségi köznevelési intézmény volt, ma már 95 működik – mutatott rá Semjén Zsolt, aki megemlítette azt is, hogy a nemzetiségi pótlék mértéke mára az illetményalap 40 százalékára emelkedett.
A budapesti Rákóczi út 57. szám alatti szlovák evangélikus központról szólva Semjén Zsolt közölte, Magyarország 765 millió forintból megveszi az ingatlant, majd a felújítást Magyarország és Szlovákia fele-fele alapon végzi majd el. Ez 3-4 milliárd forintba kerül. Semjén Zsolt ugyanilyen fontosnak nevezte a több mint 2,5 milliárdból megvalósuló új bolgár kulturális központot. Az ülésen több nemzetiségi szószóló is köszönetet mondott a kormánynak a támogatásokért.
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta, valamennyien érzékelik, hogy „a nemzetiségek irányába történő odafordulás jelentős fejlődést eredményezett”. Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló szerint az együttműködés „vitathatatlanul sokat javult az elmúlt idők során”. Szolga József horvát nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy az elmúlt tíz év a hazai nemzetiségek számára jelentős előrelépés volt, nemcsak az anyagi támogatásokat tekintve; sikerült egy olyan „kulturális autonómiainfrastruktúrát kialakítani, amely garantálhatja a következő évszázadokat is”.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
A kormányhivatal szerint nem új vagyonelvétel zajlik, csak most írják be azt, aminek szerintük már régen meg kellett volna történnie.
Plenkovic az X közösségi oldalon azt írta: Horvátország a vitás energetikai ügyeket jószomszédi légkörben rendezné, és javítani kívánja a két ország kapcsolatait.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
Közönségszórakoztató futballt produkáltak a világsztárok.
A partnerség alapját az a célkitűzés adja, hogy a márka hosszútávon szeretne katonai ruhákat is gyártani.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
