Belehúzott a stratégiakészítésbe az Európai Bizottság. Áttekintettük az EU területén élő vagy ide érkező, migrációs hátterű emberek integrációjáról szóló akciótervet, amely a politikai folyamatokba való nagyobb beleszólás mellett jobb lakhatási feltételeket is szorgalmaz számukra. Kiderül az is: már készül az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló stratégia.
Írta: Kacsoh Dániel
„Gondoskodni fogunk a maradásra jogosult személyek integrációjáról és arról, hogy érezzék: az Unió szívesen látja őket. A jövő ígéretes lehetőségeket tartogat számukra, amelyeket szakértelmük, energiájuk és tehetségük révén ki is aknázhatnak” – fogalmazott még szeptemberben évértékelő beszédében Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság (EB) elnöke már akkor utalt arra az akciótervre, amelyet
A 2027-es időszakra szóló dokumentum néhány napja elérhető az EB honlapján.
„34 millió migránst akar Európa integrálni, akiknek ezzel együtt szavazati jog, lakás, és állandó juttatás is járna” – értékelte a javaslatcsomagot Facebook-oldalán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, megdöbbentő, hogy miközben egész Európa a járvány ellen küzd, és költségvetési tárgyalások is zajlanak, az uniós testület szerint erre van most szükség.
Kétségtelen: a dokumentum elkerülhetetlen, feltartóztathatatlan és állandó jelenségnek tekinti a bevándorlást. A jórészt egyébként általánosságokat tartalmazó akcióterv a „mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítani az érvényesüléshez” jelszavával nem csak a migránsok, hanem a bevándorló háttérrel rendelkező emberek támogatását is erőteljesen szorgalmazza, a hatásos integrációt és befogadást pedig szociális és gazdasági befektetésnek nevezi. A szöveg hangsúlyozza: a felzárkózás az érkezők részéről is erőfeszítéseket követel meg, ugyanakkor a befogadó társadalmaknak
Vagyis meg kell adni a beleszólás lehetőségét a politikai folyamatokba.
A dokumentum valóban 34 millió érintettet, azaz olyan EU-ban élő személyt említ, aki vagy az EU-n kívül született, vagy legalább az egyik szülője külföldi születésű.
Ők az európai lakosság mintegy nyolc százalékát teszik ki, az akcióterv rájuk, illetve a folyamatosan érkezőkre fókuszál. Az egyes tagállamokban eltérő az arányuk, például Svédországban, Németországban vagy Ausztriában tíz százalék fölött van, míg Csehországban vagy hazánkban három százalék alatt.
A migránsok nagyjából negyede magasan képzett az Európai Bizottság szerint, márpedig „nem pazarolhatjuk el ezt a potenciált”. Ugyanakkor minden ötödik migránsnak csak alapfokú képzettsége van, s bár nekik képzéseket kell biztosítani, jelenlétük „kulcsfontosságú az európai gazdaság szempontjából”. Tehát – így a dokumentum – nem pusztán erkölcsi, hanem gazdasági kötelesség is az integráció elősegítése. Mindez kapcsolódik többek között a már korábban bemutatott migrációs, Magyarország által fenntartásokkal kezelt, ám a határvédelem és a kötelező kvóták ügyében kétségtelenül előrelépéseket tartalmazó csomaghoz.
A szöveg külön kitér arra, hogy a szegregáció és a diszkrimináció elleni harc jegyében
továbbá az antiszemtizmus elleni küzdelemről szóló, egyelőre az előkészítés fázisában lévő stratégiával. Mindez abból következik, hogy az EB szerint a különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolatot és bizalmat erősíteni kell, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozása érdekében.
További megállapítás: a frissen érkezőket célzott támogatási programokkal különösen is segíteni kell a beilleszkedésben és felzárkózásban. Mindez a különböző uniós alapokból származó támogatásból valósulna meg, a brüsszeli dokumentumban foglaltak szerint.
A szöveg külön részletezi az oktatási teendőket, például a tanárok felkészítését a multikulturális osztályok tanítására, de a foglalkoztatás területén szükséges változásokat is, a migránsok minél aktívabb bevonására pedig konkrét ajánlásokat tesz a tagállamok számára. Az egészségügy terén szükségesnek tartott, jórészt általános iránymutatások mellett az akcióterv a lakhatás ügyével is külön foglalkozik. A menedékkérők számára minél önállóbb, s nem közösségi lakhatási megoldásokat javasolnak, a tagállamokat pedig sürgetik, hogy ehhez is minél több uniós forrást használjanak fel. Megjegyzendő, valamennyi fejezetben az EU-támogatások növelését helyezik kilátásba, vagyis a következő költségvetési ciklusban erre a területre alighanem többet szán Brüsszel, mint az előző hét évben.
ebben pedig a média képviselőivel, oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel működne közre.
Ennél a pontnál megismétlik: a cél az, hogy minél több migráns, illetve migráns-hátterű uniós állampolgár kapcsolódjon be a döntéshozatali folyamatokba, helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában az akcióterv kapcsán arról beszélt, Brüsszel szerint lakást, majd szociális támogatást, végül szavazati jogot kell adni a bevándorlóknak. Pontosan ez áll a javaslatban – jegyezte meg –, ahogy a Soros-tervben is. „Az biztos, hogy ha 34 millió bevándorlónak szavazati jogot adnak, azok a baloldali pártokra fognak szavazni a következő másfél évtizedben. De mi lesz később?” – vetette fel a kormányfő.
Az akciótervet minap bemutató Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök egyébként
Ylva Johansson uniós belügyi biztos pedig hangsúlyozta: a migránsok társadalmunk szerves részei. „Az integráció és a befogadás azt jelenti, hogy oda kell figyelni a migráns közösségekre, és biztosítani kell azt, hogy származásától függetlenül mindenki gyakorolhassa jogait” – mondta.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
„A háborúból ki kell maradni, a migrációval szemben pedig meg kell magunkat védeni” – szögezte le a miniszterelnök.
A Tisza Párt nyugdíjszakértője szerint a bevándorlást fel kell gyorsítani és a kormánynak erre kellene felkészíteni a lakosságot!
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom kampányt indít, hogy minél többen megtudják, hogy Zelenszkij, Ursula von der Leyen és Magyar Péter összefogtak, hogy támogassák a háborút.
A Trump–Orbán találkozó után látványosan stabilizálódott a forint, és ezzel a magyar gazdaság egész dinamikája megváltozott. Palóc André szerint az amerikai jelenlét nem gesztus, hanem valós pénzügyi tényező, amely azonnal megjelenik a piacokon.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Trumppal az általa nem ismert Magyar Péternek kellene letárgyalnia a további mentességet.
Morgan Muchnick Gulyás Virágnak a politikai polarizációról, a közösségi média hatásáról és a Z generáció befolyásáról beszél, hangsúlyozva a párbeszéd és a kontextus fontosságát a globális politikában.
A magyar olajipari vállalat is versenybe szállt a Lukoil romániai finomítójáért és benzinkút-hálózatáért – az amerikai szankciók miatt sürgőssé vált az üzlet.
