Gáláns támogatás a migránsoknak – az új brüsszeli akciótervről

Írta: Kacsoh Dániel

„Gondoskodni fogunk a maradásra jogosult személyek integrációjáról és arról, hogy érezzék: az Unió szívesen látja őket. A jövő ígéretes lehetőségeket tartogat számukra, amelyeket szakértelmük, energiájuk és tehetségük révén ki is aknázhatnak” – fogalmazott még szeptemberben évértékelő beszédében Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság (EB) elnöke már akkor utalt arra az akciótervre, amelyet

A 2027-es időszakra szóló dokumentum néhány napja elérhető az EB honlapján.

„34 millió migránst akar Európa integrálni, akiknek ezzel együtt szavazati jog, lakás, és állandó juttatás is járna” – értékelte a javaslatcsomagot Facebook-oldalán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, megdöbbentő, hogy miközben egész Európa a járvány ellen küzd, és költségvetési tárgyalások is zajlanak, az uniós testület szerint erre van most szükség.

Kétségtelen: a dokumentum elkerülhetetlen, feltartóztathatatlan és állandó jelenségnek tekinti a bevándorlást. A jórészt egyébként általánosságokat tartalmazó akcióterv a „mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítani az érvényesüléshez” jelszavával nem csak a migránsok, hanem a bevándorló háttérrel rendelkező emberek támogatását is erőteljesen szorgalmazza, a hatásos integrációt és befogadást pedig szociális és gazdasági befektetésnek nevezi. A szöveg hangsúlyozza: a felzárkózás az érkezők részéről is erőfeszítéseket követel meg, ugyanakkor a befogadó társadalmaknak

Vagyis meg kell adni a beleszólás lehetőségét a politikai folyamatokba.

A dokumentum valóban 34 millió érintettet, azaz olyan EU-ban élő személyt említ, aki vagy az EU-n kívül született, vagy legalább az egyik szülője külföldi születésű.

Ők az európai lakosság mintegy nyolc százalékát teszik ki, az akcióterv rájuk, illetve a folyamatosan érkezőkre fókuszál. Az egyes tagállamokban eltérő az arányuk, például Svédországban, Németországban vagy Ausztriában tíz százalék fölött van, míg Csehországban vagy hazánkban három százalék alatt.

A migránsok nagyjából negyede magasan képzett az Európai Bizottság szerint, márpedig „nem pazarolhatjuk el ezt a potenciált”. Ugyanakkor minden ötödik migránsnak csak alapfokú képzettsége van, s bár nekik képzéseket kell biztosítani, jelenlétük „kulcsfontosságú az európai gazdaság szempontjából”. Tehát – így a dokumentum – nem pusztán erkölcsi, hanem gazdasági kötelesség is az integráció elősegítése. Mindez kapcsolódik többek között a már korábban bemutatott migrációs, Magyarország által fenntartásokkal kezelt, ám a határvédelem és a kötelező kvóták ügyében kétségtelenül előrelépéseket tartalmazó csomaghoz.

A szöveg külön kitér arra, hogy a szegregáció és a diszkrimináció elleni harc jegyében

továbbá az antiszemtizmus elleni küzdelemről szóló, egyelőre az előkészítés fázisában lévő stratégiával. Mindez abból következik, hogy az EB szerint a különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolatot és bizalmat erősíteni kell, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozása érdekében.

További megállapítás: a frissen érkezőket célzott támogatási programokkal különösen is segíteni kell a beilleszkedésben és felzárkózásban. Mindez a különböző uniós alapokból származó támogatásból valósulna meg, a brüsszeli dokumentumban foglaltak szerint.

A szöveg külön részletezi az oktatási teendőket, például a tanárok felkészítését a multikulturális osztályok tanítására, de a foglalkoztatás területén szükséges változásokat  is, a migránsok minél aktívabb bevonására pedig konkrét ajánlásokat tesz a tagállamok számára. Az egészségügy terén szükségesnek tartott, jórészt általános iránymutatások mellett az akcióterv a lakhatás ügyével is külön foglalkozik. A menedékkérők számára minél önállóbb, s nem közösségi lakhatási megoldásokat javasolnak, a tagállamokat pedig sürgetik, hogy ehhez is minél több uniós forrást használjanak fel. Megjegyzendő, valamennyi fejezetben az EU-támogatások növelését helyezik kilátásba, vagyis a következő költségvetési ciklusban erre a területre alighanem többet szán Brüsszel, mint az előző hét évben.

ebben pedig a média képviselőivel, oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel működne közre.

Ennél a pontnál megismétlik: a cél az, hogy minél több migráns, illetve migráns-hátterű uniós állampolgár kapcsolódjon be a döntéshozatali folyamatokba, helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában az akcióterv kapcsán arról beszélt, Brüsszel szerint lakást, majd szociális támogatást, végül szavazati jogot kell adni a bevándorlóknak. Pontosan ez áll a javaslatban – jegyezte meg –, ahogy a Soros-tervben is. „Az biztos, hogy ha 34 millió bevándorlónak szavazati jogot adnak, azok a baloldali pártokra fognak szavazni a következő másfél évtizedben. De mi lesz később?” – vetette fel a kormányfő.

Az akciótervet minap bemutató Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök egyébként

Ylva Johansson uniós belügyi biztos pedig hangsúlyozta: a migránsok társadalmunk szerves részei. „Az integráció és a befogadás azt jelenti, hogy oda kell figyelni a migráns közösségekre, és biztosítani kell azt, hogy származásától függetlenül mindenki gyakorolhassa jogait” – mondta.