Az új korszak új típusú vezetőket kíván

„Magyarországon eléggé ismeretlen modellt jelent a kollégium, hogy kell elképzelni a Vezetőképző Akadémiát? Olyan mint egy nagyobb szakkollégium?

A szakkollégium alulról felfelé építkezik, nálunk a hallgatók központilag biztosított képzési lehetőségek közül válogathatnak, éppen ezért inkább az oxfordi kollégiumi rendszerhez hasonlítanám azt, ami az MCC-n zajlik. Egy viszonylag szerteágazó tehetséggondozó program része a Vezetőképző Akadémia, ahol negyed- és ötödévesek sajátíthatják el azokat a módszereket, hogyan kell vezetni másokat a gyakorlatban. Ezen felül a képzés során a hangsúlyt a vállalkozás fejlesztésre és az innovációra helyezzük. Fontos az is, hogy megértsék, hogyan működik egy bürokratikus szervezet, de úgy gondolom, a jövőben egy hibrid vezetési szemlélet lesz az uralkodó, mindenki mint egy koktél alkotó elemeit keveri ki, hány csipet innovációt, kreativitást stb. tesz bele a saját szervezeti mixerébe. A legtöbb MBA-képzésben megtanítják a nettó jelenértékszámítást és az egyéb alapokat, a menedzsment módszerek az elmúlt száz évben eléggé kiforrottak lettek. Manapság azonban egy jóval sokrétűbb eszközkészletre van szükségük a vezetőknek. Erre akkor döbbentem rá, amikor Monterreyben másfél évig gerilla hadviselést tanultam, és megláttam a hagyományostól eltérő szervezeti formákat és vezetési módszereket. Ezt követően, nemcsak a tradicionális sátorverő kalapácsot tudtam már használni, hanem megtanítottak a szikék használatára is. Ennek később nagy hasznát vettem vezetőként, hiszen sokkal több opcióból választva tudtam döntéseket hozni. A gerillahadviselés mint filozófia jó példa arra hogyan tudjuk egy csapatból kivarázsolni a megoldást, elfogadni a kísérletezést és az ezzel elkerülhetetlenül járó bukást is, hogyan tudunk ezekből tapasztalatot kovácsolni és felállni. Nem véletlen, hogy az üzleti életben is népszerűek a »gerilla módszerek«, de ezek elsajátításához először szemléletmódot kell váltani. Erre van szükség napjainkban is, amikor nekifutunk a második, harmadik, századik kísérletnek, amíg fel nem találunk például egy koronavírus elleni vakcinát. A Vezetőképző Akadémia központi gondolata tehát, hogyan tudunk olyan jövőálló vezetőket képezni, akik nemcsak a nagyvállalati menedzsment módszerekben tudnak gondolkozni, hanem képesek kis csapatokat is arra ösztönözni, hogy a jövő égető problémáira is megtalálják a megoldást. Ehhez szeretnénk egy kibővített vezetői eszközkészletet a fiatalok kezébe adni. Hogy amikor elkerülhetetlenül beüt a krach, mert a tervezés alapú módszertan nem vezetett sikerre, akkor ténylegesen fel tudják találni a spanyolviaszt és előjöjjenek újszerű ötletekkel. Ez a fajta átfogó vezetői képesség véleményem szerint rendkívül piacképessé teszi a hallgatókat.

Térjünk rá egy kicsit a flow-ra? Hogy kell elképzelni a Flow Centert? Mi a létrehozásának oka?

A világ óriásit változott az elmúlt 10-15 évben, egyre több olyan problémát kell megoldania a jövő vezetőinek, amire nincsenek kész megoldások. A szakmai ismeret fontos, de nem elégséges feltétel, fel kell készíteni őket többek között arra, hogy stresszes környezetben huzamosabb ideig megoldhatatlannak tűnő problémákat kreatív módon oldjanak meg.”