Januártól 72 milliárd forinttal bővíti a kormány a 140 milliárdos háziorvosi kasszát, úgy, hogy információink szerint vélhetően nem köti egyéb követelményhez a forráselosztást. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak.
„Mindenképpen előremutató, hogy a 140 milliárdos háziorvosi kasszát 72 milliárd forinttal tervezi bővíteni a kormány, üdvözöljük a döntést” – reagált lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója az alapellátásban dolgozók béremelésről szóló, szerdán megjelent kormányhatározatra. Rámutatott ugyanakkor, hogy ez az összeg a praxisok finanszírozásának bővítését szolgálja, azt, hogy ebből milyen módon lesz a praxisokból fizethető bérek garanciája, még a jövő héten egyeztetik. Mint hangsúlyozta, „annyit tudunk, hogy a háziorvosi kasszát emelik 72 milliárddal, egyelőre senki számára nem ismert, hogy ebből az összegből milyen módon lesznek kifizethetőek a praxisban dolgozó szakembereknek a bérei, ez derül ki a jövő héten”. Békássy annyit elmondott még, hogy csütörtökön is folyamatosan egyeztettek az államtitkársággal, ám erről részleteket nem árult el.
Feltételes módok
Kérdésünkre, milyen feltételekhez köti a kormány a béremelést, és a kormányhatározat vonatkozó pontja jelentheti-e azt, hogy a növekményt csak praxisközösségi együttműködésben szerepet vállaló kollégák számára biztosítanák, azt válaszolta, hogy semmiképpen. Hiszen a praxisközösségek jogi keretrendszerének határideje a kormányhatározat szerint 2021. december 31., míg a forrásbevonásra 2021. január 1-től kerül sor. Hozzáfűzte, ebből, illetve az egészségpolitikai szereplőkkel folytatott egyeztetésekből arra a következtetésre jutottak, hogy
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e forma jogi keretrendszerének kidolgozása már régi igény a szakma részéről. A praxisközösség fogalma ugyanis a 2015-ös alapellátási törvényben is megjelenik, ám jelenleg is hiányzik a működési feltételeket rögzítő végrehajtási rendelet. A praxisközösségek mindenesetre nagyon hasznosak, ezekbe az alapellátási egységekbe ugyanis több, különböző szakterületben elmélyülő orvos tömörül. Együtt pedig – mint Békássy fogalmaz – „meghatározó jelentőségű többletszolgáltatásokat tudnak nyújtani a praxisokhoz tartozó betegek részére”.
Nem is beszélve arról, hogy – ha a jogi keretrendszer ennek megfelel majd – az alapellátásban megjelenhetnek olyan szolgáltatások, amik eddig csak a szakrendelői szinten voltak hozzáférhetőek. Vagyis a beteg a lakóhelyéhez közel, olcsóbb ellátási szinten fogja tudni igénybe venni ezeket. Ami azt is jelenti, hogy
Például, ha egy praxisközösségben dietetikust is alkalmaznak, akkor sokkal egyszerűbbé válik a praxishoz tartozó cukorbetegek kezelése.
Hogy mennyi az annyi?
Mivel a részletszabályok egyeztetése folyamatban van, így nem tudni, pontosan mennyivel többet vihetnek majd haza a háziorvosok és szakdolgozóik már 2021. januárjától. Az ágazat vezetésének benyújtott szakmai koncepcióban szereplő, a háziorvosokat illető összegek megegyeznek az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény mellékletében szereplő bértábla szerinti összegekkel. Míg a szakdolgozók számára kívántak pedig a szakdolgozói bértábla szerintivel.
Békássy hangsúlyozta, az ő elképzeléseik szerint is magasabb összegű bér illeti meg a nyugdíjas korú kollégákat, így az előzetes szakmai anyagokban életkor szerint határozták meg a bértömegeket. Önmagában előremutató, hogy a 140 milliárdos kasszát 72 milliárddal megnöveli a kormány, de a teljes sikerhez valószínűleg még többre lesz szükség, jegyezte meg. Szerinte a kórházi dolgozók béremeléséhez hasonló módon, több lépcsőben kell megtenni a háziorvosok béremelését, amiből pedig az következik, hogy
„akár a 2022-2023-ban valószínű plusz forrásbevonásra lesz szükség”.
Kiemeli ugyanakkor, hogy természetesen a mostani bővülést is megelégedettséggel fogadja a szakma.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Egyre kisebb a különbég a főváros és az ország többi része között.
A magyarokat húsz évvel ezelőtt sem lehetett átverni, most sem fog menni.
Még a munkahelyek száma is folyamatosan csökken.
„Már 900 ezer forint felett van Magyarországon az átlagos tanárbér” – közölte Rétvári Bence államtitkár.
Életbe léptek a béremelések.
Nagy küzdelem és nagy munka volt, hogy idáig jutottunk és személy szerint nagyon büszke vagyok rá, hogy csatlakozhattam ehhez a feladathoz, és ott állhattam én is a „csatában”.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Sok minden eldőlhet.
