Witold Waszczykowski szerint „bármilyen, az alapszerződésekkel egybevágó megoldás le kell, hogy számoljon az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal”.
Mint ismert, a magyar és a lengyel kormány is bejelentette a hét elején, hogy a számukra elfogadhatatlan jogállamisági mechanizmus – amely feltételekhez kötné az uniós pénzek kifizetését – miatt megvétózzák az EU költségvetését. Azóta megindult a spekuláció, hogy mi állhat a háttérben, a kormánnyal nem szimpatizálók pedig abban reménykednek: sikerül a lengyeleket leválasztani a magyarokról, és elszigetelni az Orbán-kormányt.
Erről kérdezte az Azonnali az egyik lengyel EP-képviselőt, a korábbi külügyminiszter Witold Waszczykowskit még szerdán. A Jog és Igazságosságban politizáló képviselő a lap kérdéseire azt írta: a lengyel vétó nem magáról a büdzséről vagy a mentőcsomagról szól, ezeket támogatja a lengyel kormány. Amivel gond van, az az ezekhez tartozó, szerinte törvénytelen jogállamisági mechanizmus, amit azért tart törvényellenesnek, mert az Európai Unió alapszerződéseiben nincs erre jogi alap, hiszen a tagállamoknak juttatott pénzekről az adott tagállam lakosságszáma és gazdasága, fejlettségi szintje alapján kell dönteni, nem „légbőlkapott és homályos egyéb kritériumok alapján”.
Arra a kérdésre, hogy pontosan mit kellene Brüsszelnek megváltoztatnia a jogállamisági mechanizmus kapcsán ahhoz, hogy Lengyelország elálljon a vétótól és az ügyben magára hagyja Magyarországot, Waszczykowski azt válaszolta: a lengyel és a magyar álláspont ugyanaz, ezért Lengyelország senkit nem hagy az út szélén, amíg Brüsszel le nem áll a politikai agendájának erőltetésével. A politikus szerint egyébként széles konszenzus van a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a lengyel kormánykoalíción belül, vagyis a politikus visszautasította az Azonnali felvetését, miszerint a lengyel álláspontról egyedül Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński PiS-elnök, vagy valamilyen más külpolitikai testület döntene.
„Bármilyen, az alapszerződésekkel egybevágó megoldás le kell, hogy számoljon az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal” – erősítette meg a korábbi külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Hogyan lehet boldogabb állam Magyarország? Mi a feladat a választásig? EU vagy USA? Interjú a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel.
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Brillírozott Daniel Freund.
A Mandiner szombaton 10 órától ismét élőben közvetíti a háborúellenes gyűlést! A Digitális Polgári Körök országos mozgalommá nőtte ki magát: az első találkozó kiemelkedő érdeklődése után a szervezők még több városban szeretnének közösen kiállni a béke mellett.
Az eset kapcsán Deák Dániel is megszólalt.
