Witold Waszczykowski szerint „bármilyen, az alapszerződésekkel egybevágó megoldás le kell, hogy számoljon az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal”.
Mint ismert, a magyar és a lengyel kormány is bejelentette a hét elején, hogy a számukra elfogadhatatlan jogállamisági mechanizmus – amely feltételekhez kötné az uniós pénzek kifizetését – miatt megvétózzák az EU költségvetését. Azóta megindult a spekuláció, hogy mi állhat a háttérben, a kormánnyal nem szimpatizálók pedig abban reménykednek: sikerül a lengyeleket leválasztani a magyarokról, és elszigetelni az Orbán-kormányt.
Erről kérdezte az Azonnali az egyik lengyel EP-képviselőt, a korábbi külügyminiszter Witold Waszczykowskit még szerdán. A Jog és Igazságosságban politizáló képviselő a lap kérdéseire azt írta: a lengyel vétó nem magáról a büdzséről vagy a mentőcsomagról szól, ezeket támogatja a lengyel kormány. Amivel gond van, az az ezekhez tartozó, szerinte törvénytelen jogállamisági mechanizmus, amit azért tart törvényellenesnek, mert az Európai Unió alapszerződéseiben nincs erre jogi alap, hiszen a tagállamoknak juttatott pénzekről az adott tagállam lakosságszáma és gazdasága, fejlettségi szintje alapján kell dönteni, nem „légbőlkapott és homályos egyéb kritériumok alapján”.
Arra a kérdésre, hogy pontosan mit kellene Brüsszelnek megváltoztatnia a jogállamisági mechanizmus kapcsán ahhoz, hogy Lengyelország elálljon a vétótól és az ügyben magára hagyja Magyarországot, Waszczykowski azt válaszolta: a lengyel és a magyar álláspont ugyanaz, ezért Lengyelország senkit nem hagy az út szélén, amíg Brüsszel le nem áll a politikai agendájának erőltetésével. A politikus szerint egyébként széles konszenzus van a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a lengyel kormánykoalíción belül, vagyis a politikus visszautasította az Azonnali felvetését, miszerint a lengyel álláspontról egyedül Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński PiS-elnök, vagy valamilyen más külpolitikai testület döntene.
„Bármilyen, az alapszerződésekkel egybevágó megoldás le kell, hogy számoljon az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal” – erősítette meg a korábbi külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
