A Mal Zrt. egykori vezérigazgatója, a műszaki-stratégiai vezérigazgató-helyettese és a hidrátgyártási üzemvezetője börtönben marad.
Kihirdette határozatát a Kúria pénteken a vörösiszapügyben. Ennek értelmében B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év börtönre ítélték, a műszaki igazgató hároméves, a hidrátgyártási üzemvezető két és fél éves fogházbüntetést kapott. A vádlottak személyesen nem jelentek meg az ülésen, a börtönből kapcsolták őket, mindhárman jelenleg is szabadságvesztésüket töltik.
A Kúria határozata
A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, az eljáró bírák a hatályos szabályok szerint jártak el. A Kúria szerint nem alapos az az indítvány sem, amely elfogultság miatt több bíró kizárására irányult, összeférhetetlenség ugyanis nem merült fel. A legfőbb bírói fórum vizsgálta a vádlottak gondatlanságának, illetve szándékos magatartásának kérdését is. A bíró kifejtette: a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ilyen mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már önmagában is alkalmas a közveszély okozására.
A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt a kiömlött anyag mérgező lúgossága is fokozta, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg. Hozzátette: mindez azonban nem jelenti azt, hogy a vezérigazgató az emberek halálát, a környék pusztulását akarta volna.
Halálos áldozatok
Mint arról korábban írtunk, a katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott első fokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott.
A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az első fokú, börtönbüntetést kiszabó ítéletet. A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert.
Kártérítési perek
A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét és 10 millió forint kifizetésére ítélték a vállalatot (a korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta a jogerős ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek.
(MTI)
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Miután a Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította a Tisza Párt sajtó-helyreigazítási keresetét, Magyar Péterék azonnal a bíróságot támadták. A testület nyilatkozatban védte meg a bírái függetlenségét.
Van, akinek már a miniszterelnök kivégzése jár a fejében.
Azon sem rugóznék most, hogy mennyire koherens Messiás úr mondandója.
Hónapok óta haknizza körbe az országot és a Tisza Szigeteket Petschnig Mária Zita közgazdász és férje, Kéri László. Minden előadásukban tettenérhető, hogy ahol csak tudják, kritizálják a kormány családokat segítő intézkedéseit.
Rendőri intézkedésre nem volt példa az előző tanévben. Korábban ugyanakkor előfordult, hogy diákok vagy szülők támadtak iskolaőrre.
A kisfiúnál légzési és keringési elégtelenség állt be, majd elhunyt. Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.
A szerdai tárgyalások tétje hogy Magyarország és Szlovákia olajellátása a horvát Adria vezetékre épülhet-e.
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
