Ha kifejezetten politikusként egyelőre nem is tér vissza, a formálódó baloldali összefogás háttérembereként viszont egyre aktívabb a volt miniszterelnök. Milyen lehetőségek állnak Bajnai Gordon előtt?
„Ki az a szereplő, aki elsőként ismerte fel a helyzetben rejlő lehetőséget? Bajnai Gordon, a volt miniszterelnök, aki a 2014-es választási vereség óta alig-alig volt szereplője a magyar politikának” – vetette fel Facebook-oldalán Török Gábor politológus Soros Hitlerhez való hasonlítása körül kitört huzavona kapcsán.
Vajon miért tette? – fűzte hozzá posztjában az elemző, hozzátéve, nyilván lehet azt mondani, hogy azért, mert erkölcsi kötelességének érezte. „Biztos így van, de a nyilvános politikai beszéd az esetek többségében ennél többről szól. Természetesen nem ismerem a céljait, így csak annyit mondok: most már nem lennék annyira meglepve, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között is találkozhatnánk – így vagy úgy – a volt miniszterelnök nevével” – részletezte az elemző.
Kétségtelen: a 2014-ben az Együtt színeiben a közös ellenzéki kormányfő-jelöltséggel hiába próbálkozó
Az ellenzéki belső folyamatokra rálátó forrásaink szerint azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Bajnai ismét aktív politikusként vállalna szerepet, csupán jelezni szeretné, hogy ott van a háttérben, a szava továbbra is számít az ellenzéki oldalon, befolyása van az itthoni történésekre. Ez a jelzés alighanem elsősorban a hamarosan felálló új amerikai adminisztrációnak szól, amely alig leplezetten foglalt állást a magyar politikával kapcsolatban.
Az Egyesült Államok elnökválasztásának előzetes eredménye kapcsán Bajnai nemrég interjút adott a 24.hu-nak, amelyben a hazánkat diktatúrának nevező Joe Biden leendő elnököt így dicsérte: „Nagyon figyel, nagyon személyes és ritka erény, van türelme figyelni a másikra. A csúcspolitikusok zömével ellentétben nem az előre megírt mondatait tolja, hanem, mivel felkészült és átlátja az összefüggéseket, spontán reagál a másik fél felvetéseire. Rutinos, rugalmas tárgyaló.” Bajnai előrevetítette továbbá: az új amerikai elnöktől a korrupcióra és a jogállamiság hiányára hivatkozva, az uniós szólamokhoz hasonló kritikákat kaphat majd az Orbán-kormány. Ami, tegyük hozzá, a magyar ellenzék választási esélyeit növelheti.
A Blikk egyébként szeptember végén cikkezett arról, hogy a Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben az MSZP és az SZDSZ alkudozása nyomán 2009-ben követő expolitikus ismét visszatérne a politikába, mégpedig a Momentum színeiben.
Bajnai akkor a Facebookon cáfolta, hogy ez ilyen formában igaz lenne. Elismerte ugyanakkor, hogy 2014 óta egy nemzetközi cég egyik vezetőjeként, civilként aktívan támogatja azokat, „akik hitelesen küzdenek Magyarország polgári, európai jövőjéért, az országot 10 éve maga alá gyűrő maffiakormány leváltásáért”. Azt is hozzátette, ezért
köztük Dobrev Klárát és a momentumosokat, Donáth Annát és Cseh Katalint. „A pártpolitikában nem tervezek részt venni, viszont az általam régóta sürgetett ellenzéki összefogás hiteles szereplőit, ha ezt igénylik, mindenkor támogatni fogom” – írta.
Fekete-Győr András Momentum-elnök előzőleg arról beszélt, hogy a 2022-es kampány előtt több embert is felkértek, akik leginkább a szakpolitikusaik felkészítésében fognak segíteni. Ám állította, nem arról van szó, hogy egy ellenzéki választási győzelem esetén Bajnai Gordon például állami posztot kapna cserébe. Megkerestük a Momentumot, pontosan milyen formában segíti a pártot jelenleg Bajnai, ha egyáltalán. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
A volt kormányfő egyébként tavaly májusban az akkor még nem DK-s Kálmán Olgának nyilatkozott hosszabban, annak apropóján, hogy megjelent a Bajnai-kabinetről szóló, Frontsebészet című kötet. Az esetleges visszatéréséről akkor is azt mondta,
Az újabb kormányfő-jelöltség eshetősége kapcsán azt magyarázta, szerinte nem gazdasági, hanem politikai természetű válságot kell majd mendzselnie a jelenlegi ellenzéknek, az pedig semmiképp sem az ő profilja. Ebből viszont akár az is következhet, hogy egy esetleges pénzügyi krízisre hivatkozva felmentést adhatna magának az eddigi nyilatkozatai alól, és mégis visszatérhetne akár kormányzati szerepbe is. Már ha ellenzéki győzelem lenne 2022-ben.
Ugyanakkor választáson Bajnai ezidáig lényegében nem mérette meg magát, hiszen 2009-ben egy paktum révén került a kormányfői székbe, 2014-ben pedig az MSZP, a DK, az Együtt-PM és a Liberálisok közös választási listáján kapott helyett, de a voksolás után már a parlamentbe se ült be.
Fotó: az ellenzéki összefogás 2014 áprilisában (MTI/Koszticsák Szilárd)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
Budapest október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére, de egyértelművé tették, a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
