Az ITM szerint ezzel a nyugat-európai fuvarozókat segíteni, míg minket korlátozni szeretnének.
A magyar kormány keresetet nyújtott be hétfőn az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében, miután azok aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak az európai fuvarozó vállalkozásokra; a kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal vagy egyenesen végrehajthatatlan – jelentette be az MTI-hez eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A kormány tiltakozása ellenére fogadták el
A közlemény emlékeztet: az Európai Parlament és az Európai Tanács idén júliusban Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. A magyar kormány a jogalkotási javaslat előkészítésének három évvel ezelőtti kezdetei óta minden lehetséges fórumon fellépett a szabályozási tervekkel szemben. Az előírások deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A magyar álláspont szerint azonban
A jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. A fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban – fűzték hozzá.
Mag-Európát segítenék, minket ellehetetlenítenének
Az egyik kifogásolt új szabály szerint a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába. Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.
Az ágazat a GDP hat százalékát jelenti
Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.”
Nem egyedül indulunk a csatába
A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is következetesen ellenzi. Ezek az országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet. A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak. A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben – közölte a minisztérium.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Összefoglalt a miniszterelnök.
Újra keresztülhúzták Magyar Péter számításait.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
Golf, szépség és mértéktartás – a Kollázs legújabb adásában Mészáros Nóra vendége Dr. Krasznai Zsolt, aki őszintén beszél a kezdetek kihívásairól, a média kötéltáncáról, a közösségi média által torzított szépségideálról és arról, miért a természetesség a legfontosabb érték még a plasztikai sebészet világában is.
