Halasszuk el a tisztújítást! – Mesterházy Attila a Mandinernek

Az MSZP tisztújító kongresszusai, az azt megelőző kampányok mindig érdekesek, de a mostani mindegyiken túltesz a kizárásokkal, alapszervezetek feloszlatásával, fenyegetőzésekkel, nyilatkozatháborúkkal. Mi zajlik most a pártban?

Ez a tisztújítás eltér az eddigiektől.

az újabb és újabb változtatásokat, olyanokat, amelyek alapvetően befolyásolják a tisztújítás folyamatát. Holott ennek messziről is átláthatónak, tisztességesnek és demokratikusnak kell lennie, hiszen az MSZP politikai hagyományai, Horn Gyula öröksége ezt követeli meg. Másrészt ezzel példát is kell mutatnunk demokráciából, már csak azért is, hogy nyilvánvaló legyen, mi mennyire mások vagyunk, mint a Fidesz, ahol egészen más a hatalomgyakorlás módszere.

Ezt a demokratikus működést az elmúlt hetekben nem nagyon sikerült bebizonyítaniuk.

Én nem minősíteném ilyen határozottan a helyzetet. De az tény, hogy naponta újabb és újabb fejlemények vannak a tisztújítás menetében. Kezdődött azzal, hogy nem sokkal a kongresszus előtt feloszlatták a Pest megyei alapszervezeteket, ami a kongresszusi küldöttek 10 százalékának a kizárását jelenti. Utána arról döntött a pártvezetés, hogy online módon kívánja megrendezni a kongresszust, tegnap esti fejlemény pedig már az, hogy zárt listás szavazást rendeltek el.

Úgy érzi, hogy mindhárom lépés arra irányul, hogy az ön esélyeit csökkentsék?

Én nem szeretnék ilyen következtetést levonni. Arra viszont kérem Tóth Bertalant, hogy állítsuk meg az órát – ahogy ez a fontos nemzetközi tanácskozásokon is elő szokott fordulni –, és halasszuk el az MSZP kongresszusát pár héttel, pár hónappal. Az egészség az első, vigyáznunk kell a küldötteinkre, de a második legfontosabb, hogy átlátható, tisztességes és demokratikus legyen a folyamat. Én nem sietek sehova sem, a folyamat legitimálása, demokratikussága sokkal fontosabb, néhány plusz hét már nem oszt, nem szoroz. Én türelmes vagyok, ez számomra nem élethalálharc. Adjunk magunknak időt a problémák rendezésére, ne kapkodjunk, keressünk konszenzusos megoldásokat!

Nekem az a fontos, hogy meglegyenek a tiszta verseny feltételei, ahogy ez korábban mindig is jellemezte a tisztújításokat. A halasztás egyébként az MSZP működésében semmilyen gondot nem okozna, viszont a párt közössége megérdemelné, hogy az izgalmas, konstruktív viták után szabadon dönthessenek arról, kit milyen pozícióra tartanak alkalmasnak. Ettől is vagyunk többek, mint a Fidesz.

Említette, hogy a legfontosabb a küldötteik egészsége, az online kongresszus épp ezt szolgálja.

Igen, csakhogy hadd hozzam fel Donald Tuskot példaként. Az Európai Néppárt elnöke tegnap azt mondta, a Fidesz kizárását azért nem tárgyalják meg a kongresszusukon, mert online módon nem lehet megfelelően megtartani a vitát róla és nem lehet garantálni a szavazás titkosságát.

vagy be tudják azonosítani, hogy ki hogyan szavazott, ez ugyanis befolyásolhatja a döntésüket. Ha később, személyes részvétellel tartanánk meg a kongresszust, akkor ilyen aggályok nem merülhetnek fel.

A jelenlegi pártvezetés szerint létkérdés, hogy most tartsák meg a tisztújítást, mert már lejárt a mandátumuk, s bár a veszélyhelyzet miatt ezt egy darabig meg lehet hosszabbítani, tovább nem húzható a döntés.

Jelenleg nincs veszélyhelyzet, és legutóbb is online hosszabbították meg a küldöttek a vezetés mandátumát. Jogi szempontból nincs gond, van olyan személy, a pártigazgató, aki teljes jogkörrel írhat alá. Egyébként korábban is volt már ilyen helyzet. Amikor én 2014-ben lemondtam, Velez Árpád akkori pártigazgató írt alá addig, amíg Tóbiás Józsefet, az új pártelnököt be nem jegyezte a bíróság. Politikailag pedig teljesen egyértelmű mandátumot kaphat egy újabb online szavazással a mostani pártvezetés, hogy néhány hétig, hónapig – tehát ideiglenesen – még irányítsák tovább a pártot. Addig, amíg normális, megszokott körülmények között meg nem lehet tartani a tisztújítást.

Nem tart attól, hogy a riválisai azt fogják mondani, hogy megijedt, s ezért javasolja a halasztást?

Félelmet azoknál tapasztalok, akik trükkökkel akarják biztosítani a győzelmüket. A javaslatom arról szól, hogy a jelölteknek legyen lehetőségük bemutatni a programjukat, elképzelésüket, ütköztetni az álláspontjukat. S ezek alapján, sokkal több információ birtokában és hagyományos módon, a titkos szavazás követelményeit betartva tudjanak majd dönteni a küldöttek. Korábban arról volt szó, hogy lesznek regionális fórumok, ahol egyszerre néhány megye küldöttei kérdezhették volna az aspiránsokat, de sajnos ezeket is le kellett fújni. A megyei tanácskozások közül pedig több ugyanarra a napra esett, így nem tudtunk mindegyiken részt venni, most nem lehetett végigvinni a korábban jól bevált tisztújítási folyamatot. Engem a tisztújítás utáni időszak érdekel, alapvető érdekünk, hogy az eredmény megkérdőjelezhetetlen legyen. Nem szabad támadási felületet adnunk, látjuk, hogy a legapróbbakat is kihasználja a Fidesz, ahogy a Jobbik esetében is tette.

Térjünk még vissza a Pest megyei ügyekre. A pártelnök, az etikai bizottság elnöke is azt mondta, hogy elképesztő viszonyok uralkodtak. Fiktív tagokról, alapszabály-ellenes eljárásokról, a gazdálkodási szabályok durva megsértéséről beszéltek, Tóth Bertalan szerint a helyi tisztújítások 80 százaléka volt szabálytalan. Ha ez így van, akkor nem volt jogos az a rendrakás, ami ott történt, még ha ilyen drasztikusak voltak is a lépések?

Ezt vitatják a Pest megyeiek, azt állítják, hogy akár a bírósághoz is fordulnak, hogy érvényt szerezzenek az igazuknak. Én az ilyen problémákat másképp kezelném, párbeszéddel, nem pedig erővel. Ha egy pártban folyamatosan alapszabály-értelmezéseket tartunk és jogászoknak kell politikai vitákat eldönteni, az a kisgazda útra emlékeztet, nem az MSZP korábbi hagyományaira. Ugyanakkor Molnár Zsolt pártigazgató azt nyilatkozta, évek óta vannak gazdálkodási szabálytalanságok, Tóth Bertalan szerint viszont csak a tisztújítás menetében akadtak gondok. Ez az ellentmondás azt mutatja, mintha nem tudnák eldönteni, miért is kellett kizárni néhány nappal a tisztújítás előtt kollektív büntetéssel az összes megyei küldöttet. A kongresszus elhalasztása egyébként arra is jó lenne, hogy Pest megye ügyét házon belül, nyugodt körülmények között tudjuk rendezni.

De ennél komolyabb problémákról is szó lehet, a sajtóban számlahamisításokról is jelentek meg cikkek.

Olvastam ezeket, de nem ismerem a részleteket. Az ellenzéki pártokról egyébként rengeteg álinformáció, pletyka jelenik meg, különösen a jobboldali, fideszes orgánumokban. Én kizártnak tartom, hogy ilyen szabálytalanságok éveken keresztül megtörténhettek volna.

A jelenlegi elnök bőven 10 százalék alá küzdötte le a pártot, viszont korábban, még a Fidesz kétharmados győzelme után is volt olyan időszak az ön vezetésével, amikor 30 százalék fölött jártak. Ennek ellenére a párt ismert arcai, Kunhalmi Ágnes, Molnár Zsolt, Harangozó Tamás egyértelműen Tóth Bertalant támogatják. Ennek mi lehet az oka?

Nem tudom, tőlük kellene megkérdezni.

A lényeg a tendencia, az, hogy csúszunk lefelé, s történelmi mélyponton vagyunk. Ennek azonban nem kellene így lenni. Meggyőződésem, hogy a párt képes növelni a támogatottságát, több olyan baloldali bizonytalan szavazó van ugyanis, akiket az MSZP tud legkönnyebben megszólítani. Mi a progresszív baloldali politikára, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére érzékeny rétegekre számíthatunk. Egyébként az ellenzéki szövetségnek is nagyon hasznos lenne, ha megerősödnénk, hiszen az önkormányzati választások után visszatért a remény, hogy győzhetünk 2022-ben. De ehhez a szövetséges pártoknak nem egymástól, hanem a bizonytalanok táborából kell új szavazókat szerezni.

Nem arról lehet szó, hogy a Tóth Bertalant támogatók a saját egzisztenciájukat féltik, legalább ők be szeretnének jutni a következő parlamentbe is?

Amikor egy párt zsugorodik, s egyre kevesebb mandátumra számíthat, akkor felerősödhetnek az egzisztenciális félelmek. De ez csak általános megjegyzés, nem az ön által megnevezett személyekre értettem. Amikor viszont egy párt erősödik és több mandátumot remélhet, ezek az aggodalmak enyhülhetnek. Ezért is kellene az MSZP-nek mindent elkövetni azért, hogy növelni tudja a támogatottságát, meg persze azért is – s ez a fontosabb –, mert csak így lehet választást nyerni, így lehet leváltani a korrupt Orbán-rendszert.

Miből gondolja, hogy önnek sikerülne megmenteni az MSZP-t?

Elnökségem alatt 2010 és 2012 között meg tudtuk duplázni az MSZP támogatottságát, 16 százalékról 32-33-ra nőttünk. Tehát van tapasztalatom abban, hogy lehet megújítani egy pártot, tudom, hogy miben kellene változtatni. Ugyanakkor vállalom a felelősséget is: amennyiben nem sikerül növelnem az MSZP támogatottságát, akkor ennek levonom a konzekvenciáit, és nem ülök be a következő parlamentbe még akkor sem, ha listáról társelnökként megtehetném. Így összekötöm az MSZP sorsát a sajátommal. Szerintem ez tisztességes és fair felajánlás.

Mondana konkrét számokat?

Az reális, ha azt mondom: két év alatt megdupláznám a párt népszerűségét.

S milyen új politikával érné ezt el? Három területet szokott említeni: a politikai üzeneteket, a kommunikációt és a szervezetépítést.

Az emberek ugyanis alapvetően érzelmi döntést hoznak, amikor szavaznak. A kommunikációban pedig kevesebb, egyszerűbben megfogalmazott, sokkal többször megismételt és az MSZP karakterét, identitását építő üzenetekre van szükség. Így lesz lehetőség az érzelmi azonosulásra. A szervezeteknél pedig a vidékiek megerősítése a legfontosabb feladat. Az ellenzéki szövetségnek ugyanis elengedhetetlen, hogy az egész országban hús-vér emberek kampányoljanak – jó logisztika, mobilizáció nélkül ugyanis nincs esély a győzelemre –, és nekünk van a legkiépítettebb, legjobban működtethető hálózatunk még mindig.

Ha mégis megtartják jövő hétvégén a tisztújítást, még úgyis esélyesnek tartja magát, hogy azon nem vesznek részt a Pest megyei küldöttek?

Természetesen. Most, hogy végigjártam az országot, ez a meggyőződésem még erősebbé vált. Sokan elégedetlenek azzal, ahogy a helyzet alakul. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Kunhalmi Ágnessel ketten vagyunk a legismertebb és legnépszerűbb szocialista politikusok, így az MSZP-nek lenne lehetősége arra, hogy a két legnépszerűbb politikusával vágjon neki a választásnak, ha a kongresszusi küldöttek szabadon dönthetnének, ahogy ez eddig megszokott volt.

Ha ez a számokból ennyire nyilvánvaló, akkor Kunhalmi miért Tóth Bertalan mellett áll? Tüttő Katalin főpolgármester-helyettes egyenesen úgy fogalmazott, hogy ő semmiféle tisztséget nem vállal, ha ön lesz a férfi társelnök.

Én mindig megdöbbenek azon, és elfogadhatatlanak tartom, ha valaki meg akarja zsarolni a kongresszust, így voltam ezzel akkor is, amikor Gyurcsány Ferenc tette ezt. Az pedig teljesen érthetetlen számomra, amikor a párttársaim kirekesztően beszélnek egymásról. Hiszen mégiscsak egy pártban vagyunk, elvtársai vagyunk egymásnak, egy célért küzdünk. Számomra evidencia, hogy mindenkivel együtt tudok és akarok működni. Az az elvem, hogy akiket a kongresszus megválaszt egy pozícióra, azokkal kutya kötelességem közösen dolgozni. Nem a párt további felszeletelése, az emberek egymás ellen fordítása, hanem azok integrálása kell, hogy legyen a cél. Együttműködés belül és együttműködés kívül: csak így győzhetjük le a Fideszt és építhetjük fel az új köztársaságot.

Ha a reményei ellenére mégis Tóth Bertalan nyer, ő lesz az MSZP utolsó (társ)elnöke?

Ha nem hinnék a győzelmemben, el sem indulnék.

S ha hosszú ideig a parlamenti küszöb környékén maradunk, akkor politikailag végleg elveszítjük jelentőségünket, márpedig azzal a baloldal is veszít, és azok is, akiket képviselünk. És ez a legfontosabb.

Ezzel azt mondja, hogy a kisgazdák, az MDF, SZDSZ sorsára juthatnak?

Nem feltétlenül. Éppen ezért javaslom, hogy halasszuk el a kongresszust, mert ha jogi viták övezik a tisztújítást, akkor óhatatlanul az az érzés alakul ki, hogy arra útra tévedhet az MSZP, mint az ön által említett pártok, amelyek megszűntek. Ezt kellene elkerülni és ezért kell nagyobb önmérséklettel, felelősséggel állni ehhez a helyzethez.

Említette, hogy tegnap szembesült azzal, hogy zárt listára fognak szavazni a küldöttek, ha mégis megtartják a tisztújítást. Akkor most meg kell neveznie az ön embereit is, erről viszont korábban nem nagyon lehetett hallani.

Miután csak pár órája szembesültem ezzel az új eljárási renddel, a hétvégén fogom átgondolni ezt a megint új helyzetet. A listát egyébként hétfő éjfélig kell leadnom.

Ön szerint kinek drukkolnak a szövetséges pártok, és kinek a Fidesz?

Beszéltem Karácsony Gergellyel és Gyurcsány Ferenccel, a két legközelebbi szövetségesünkkel. Mindketten azt mondták, hogy nem kívánnak beleszólni az MSZP belső ügyeibe, nem szurkolnak senkinek. Mindketten azt mondták, azzal fognak együttműködni, akiket a kongresszusunk legitim módon megválaszt. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a részükről, számomra tökéletesen elfogadható. A Fidesz álláspontjáról őket kellene megkérdezni.

Rendben, de ön mit gondol erről?

A Fidesznek nyilván az az érdeke, hogy az ellenzéki szövetség tagjai gyengüljenek, mert esélyünk van a győzelemre 2022-ben. Egyértelmű, hogy nem azt szeretnék, ha ezek a pártok, beleértve az MSZP-t, megerősödjenek.

Ezzel azt állítja – ha nem is mondja ki –, hogy a Fidesz Tóth Bertalannak szurkol.

Nem. Én továbbra is csak azt állítom, hogy a Fidesznek az az érdeke, hogy az ellenzéki pártok gyengék legyenek, ne tudják növelni a támogatottságukat. Elvileg az is előfordulhat, hogy én sem tudom megerősíteni az MSZP-t, tehát ez nem feltétlenül személyhez kötött kérdés.

Végezetül: el tudta volna képzelni négy-öt évvel ezelőtt, hogy az MSZP olyan ember mögé sorakozik fel egy időközi parlamenti választáson, aki korábban judapestezett, tetűcsúzdásokról beszélt?

Nem.

S most hogyan vélekedik erről, ön visszaléptetné Bíró Lászlót, a baloldal szerencsi jelöltjét?

Előállt egy történelmi helyzet, amely arról szól, hogy az összes ellenzéki párt összefogott annak érdekében, hogy megtörje a Fidesz kétharmados többségét. Bíró László személye körül kialakult egy többségi álláspont, így ő lett a jelölt. A kijelentései természetesen elfogadhatatlanok, azt viszont lehet látni, hogy a Jobbik nagy utat járt be, ma már teljesen más politikát képvisel, mint korábban. Ha 2014-ben vagy 2018-ban összefogtunk volna a Jobbikkal, akkor garantáltan más eredmény születik a parlamenti választáson. De akkoriban a Jobbikkal mindenki kizárta az együttműködést. De a helyzet közben alapvetően megváltozott. S emellett még hiszek abban, hogy mindenki megbánhatja korábbi tetteit, beláthatja, hogy korábban rosszul fogalmazott, rosszul ítélt meg valamit.

De nem kellett volna visszaléptetni?

Bíró László elnézést kért, és elhiszem neki, hogy ezt őszintén tette, ezért mondom azt, hogy nem.

Címlapkép: Földházi Árpád