„Általános elv volt, hogy a szegényebb országoktól kevesebbet vonjanak el. Ráadásul tényleg annak kellene most örülnünk, hogy azért vonnak el tőlük kevesebbet, mert a magyar lakosság jelentős része még mindig az uniós átlag 50 százaléka alatt él? Ez inkább dráma. Egyébként ezzel együtt lett 20 milliárdos a keret, e nélkül még nagyobb lett volna a visszaesés az előző ciklushoz képest” – magyarázta a politikus.
A népszavás újságíró felvetésére, miszerint nem érzi ellentmondásnak, hogy egyszer azért bírálják a kormányfőt, mert pénzautomatának tekinti az Uniót, máskor pedig azért, mert kevés támogatást „szerzett”, így felelt: „Egyáltalán nem. A miniszterelnöknek az Unióban alapvetően két feladata van. Az egyik, hogy képviselje a magyar állampolgárok tízmilliós közösségének az érdekeit. Lehetőleg barátokkal, szövetségesekkel együttműködve, okos külpolitikával, nem kivont karddal, hanem kézfogásra nyújtott karral. A másik a közös európai értékek képviselete, egyebek mellett azzal, hogy védi és nem rombolja a demokráciát, a jogállamiságot. Orbán egyik feladatát sem teljesítette. Ahogy itthon, Brüsszelben is erőből próbált politizálni, de elbukott, a nemzetközi színtéren ez nem működik”.
A DK-s politikus elmondta véleményét a sokak által homályosnak nevezett jogállamisági kritériumrendszerről is. „Az tény, hogy az Európai Tanács most először jogállamisági feltételrendszert szabott a finanszírozáshoz. Az is tény, hogy ilyen még soha nem szerepelt uniós dokumentumban. Magyarként szégyenkezve kell mondanom, hogy erre elsősorban a Fidesz-kormány politikája miatt került sor. Mindezek után az Európai Parlament ötpárti egyezség alapján még egyértelműbbé tette, hogy nincs pénz azoknak, akik nem tartják tiszteletben az alapértékeket és a közösség szabályait” – jelentette ki.