A nemzeti köznevelési törvény változtatása értelmében a tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet tenné lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás egyetlen esetben sem írná elő kötelezően azt, csupán lehetőséget adna arra garanciális szabályok beépítésével és jellemzően három esetben.
Egyrészt a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, abban az időszakban, amikor az önálló felkészülés nagyobb hangsúlyt kap. A szombatra áthelyezett munkanapokon is lehetőség nyílna a digitális oktatásra, de olyan vis major helyzetekben is, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne, például azért, mert az iskola épülete használhatatlanná válik.
Akiknek nincs számítógépe vagy internet-elérése, az iskola ad eszközt
A változtatás ételmében a digitális tanrend idején is iskolai felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internet-elérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.
A jövőben várhatóan önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok is, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók. A bizottsági ülésen vita alakult ki a Horváth László (Fidesz) által kezdeményezett – és a testület által is megszavazott – módosításról, amely előírná, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg. Többek között Arató Gergely (DK) kifogásolta ezt, mondván, az kiveszi a bíróság kezéből a jogot annak mérlegelésére, hogy egy személyiségi jogi sérelem orvoslására mit tart szükségesnek.