Az EU-ban Magyarországon nőtt a legjobban ez az arányszám az első negyedévben.
A negyedével csökkenő teljes piaci forgalom közepette nőtt az elektromos járművek részaránya az Európai Unióban az első negyedévben forgalomba helyezett új autók között – derül ki az európai autógyártó vállalatok szakmai képviselete, az ACEA kedden publikált jelentéséből. Az alternatív hajtású autók forgalomba helyezése Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül.
Az első negyedévben az Európai Unióban forgalomba helyezett személygépkocsik között 6,8 százalékra emelkedett az elektromos árammal tölthető (csak akkumulátoros és plug-in hibrid) hajtású járművek részaránya az egy évvel korábbi 2,5 százalékról. A nem tölthető hibrid-elektromos személygépkocsik részaránya 9,4 százalékra emelkedett a tavalyi 4,9 százalékól az első negyedévben, az egyéb alternatív hajtású személygépkocsiké pedig 1,6 százalékra csökkent 1,7 százalékról. A benzin üzemű járművek részaránya az idén 52,3 százalékra csökkent a tavalyi 57,7 százalékról az összes forgalomba helyezett személygépkocsi között, a dízeleké pedig 29,9 százalékra 33,2 százalékról.
Elektromos, hibrid, dízel
Az első negyedévben abszolút számban is nőtt az alternatív hajtású járművek forgalomba helyezése a piaci forgalom általános csökkenése közepette. Elektromos árammal tölthető autót 167 ezret helyeztek forgalomba az első negyedévben, a dupláját a tavalyi 83 ezernek. Ezen belül teljesen elektromos hajtású, akkumulátoros autót 92 ezret, 68 százalékkal többet a tavalyi 54 ezernél és 75 ezer plug-in hibrid autót, 161 százalékkal többet a 2019 első negyedévi 29 ezernél. Hibrid-elektromos járművet 45 százalékkal többet helyeztek forgalomba, 232 ezret 160 ezer után, egyéb alternatív hajtású autót viszont 30 százalékkal kevesebbet, 39 ezret 56 ezer után.
Az alternatív hajtású járműből 439 ezret helyeztek forgalomba az első negyedévben az EU-ban, 46 százalékkal többet a 2019 első negyedévi 300 ezernél. A benzinüzemű autók forgalomba helyezése 32 százalékkal csökkent 1,291 millióra 1,903 millióról. Dízel autót 738 ezret helyeztek forgalomba szintén 32 százalékkal kevesebbet a tavalyi 1,095 milliónál. A forgalomba helyezett járművek száma összesen 25 százalékkal 2,5 millióra csökkent az idei első negyedévben az Európai Unióban a 2019 első negyedévi 3,3 millióról. Magyarországon az idén az első negyedévben 517 akkumulátoros elektromos autót helyeztek forgalomba, 35,7 százalékkal többet a tavalyi első negyedévinél, a tölthető (plug-in) hibrid autók száma pedig 109,9 százalékkal 487-re emelkedett. Tölthető elektromos autót 1004-et helyeztek forgalomba, 63,8 százalékkal többet.
A forgalomba helyezett hibrid-elektromos autók száma csaknem 3,5 szeresére emelkedett az idén Magyarországon 5677-re. A hibrid-elektromos autók forgalomba helyezése uniós viszonylatban kiemelkedően nagy mértékben növekedett Magyarországon az idei első negyedévben. Az előző évinek több mint dupláját csak Szlovákiában (127 százalékos növekedés), Görögországban (124 százalék) és Litvániában (105 százalék) helyezték forgalomba. A növekedés jellemzően mindenhol máshol kétszámjegyű volt, csökkenést csak két országban regisztráltak, Dániában 24 százalékosat és Cipruson 9,6 százalékosat.
Egyéb
Egyéb alternatív hajtású autót kettőt helyeztek forgalomba az idei első negyedévben Magyarországon a tavalyi hat után. A Magyarországon forgalomba helyezett alternatív hajtású autók száma így 187,4 százalékkal 6683-ra, az Európai Unióban a legnagyobb mértékben emelkedett az idei első negyedévben. Szlovákiában 108 százalék, Luxembourgban 104 százalék, Észtországban 105 százalék, a Cseh Köztársaságban 103 százalék volt a növekedés. Benzines autót a tavalyinál 22,5 százalékkal kevesebbet helyeztek forgalomba az idei első negyedévben Magyarországon, 19 ezret.
A forgalomba helyezett dízelek száma pedig az EU-ban a legkisebb mértékben, 6,7 százalékkal csökkent 6954-re. Egy számjegyű csökkenés csak Cipruson volt még az Európai Unióban, 9,2 százalékos. Mindenhol máshol kétszámjegyű százalékos mértékben csökkent a forgalomba helyezett dízel autók száma az idei első negyedévben a tavalyihoz képest.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
Ezt ismét muszáj elolvasnia mindenkinek, és kéretik terjeszteni.
